úgy látom jó pár napja nem volt mondanivalóm... pedig van, esküszöm. de lehet, hogy most jó nekem, mert bőven van, volt kivel megosztani is és nyígni meg nincs kedvem. na de a mai nap azért komoly elgondolkodásra késztet. azt mondják, ha esik akkor zuhog. és most nem arra gondolok, amit az ablakon kinézve látok. az egy dolog. mászkálok itthon fel-alá, ülök a csipkék fölött az asztalnál és nem, ez most nem megy nekem, totál nem tudok koncentrálni, inkább megint mászkálok egy kicsit fel-alá...rémes. amikor itt vagy és mégsem vagy itt agyban. ugyanakkor nem rémes most az oka ennek. jaj, de utálom már a virágnyelvet. fingers crossed. pár nap múlva okosabbak leszünk :D
