bevásárolva, megfőzve, elpakolva, kitakarítva, felmosva... most várom, hogy száradjon... aztán irány az ovi. ebédelni még nem volt időm. hmmm. nagyon várom az esti csajos bulit - nem mellesleg jó lesz kicsit ÜLNI is. és enni valamit. és csacsogni. és jajdejónekem.
nem lehetne a lakás mindig ilyen? artúrt befújnám valamivel és akkor minden fűszálat és levelet kint hagyna, a a szőre is csak kint hullana le. bé-t és almát meg beoltanám valamivel, amitől mindent elpakolnak maguk után... különös tekintettel a ruháikra... jajdejólenne... (álmodik a nyomor.)
mit vegyek fel? :)
2013. január 31., csütörtök
2013. január 30., szerda
estére
takaró alatt dundózás.
voltam ma próbateríteni. voltam céges papírokért. voltam szülői értekezleten. hallottam sok jót almáról. lángolt a szívem. küldtem ügyvédeknek sok hivatalos információt. reménykedtem, hogy semmit nem hagytam ki. küldtem ajánlatot. megvontam a vállam az összegek láttán. felidéztem a sóhajt, amikor az emberek meglepődnek, hogy van munkadíjam és nem ingyen dolgozom. eltettem mindezt magamban. nem érdekelt. beszéltem telefonon. érdekes volt. olvastam valamit. érdekes volt. láttam valamit. érdekes volt.
elfáradtam.
voltam ma próbateríteni. voltam céges papírokért. voltam szülői értekezleten. hallottam sok jót almáról. lángolt a szívem. küldtem ügyvédeknek sok hivatalos információt. reménykedtem, hogy semmit nem hagytam ki. küldtem ajánlatot. megvontam a vállam az összegek láttán. felidéztem a sóhajt, amikor az emberek meglepődnek, hogy van munkadíjam és nem ingyen dolgozom. eltettem mindezt magamban. nem érdekelt. beszéltem telefonon. érdekes volt. olvastam valamit. érdekes volt. láttam valamit. érdekes volt.
elfáradtam.
2013. január 29., kedd
de tényleg
volt már olyan napod, amikor egyszerűen semmi nem megy?
csak azt nem tudom, hogy miért hajtja az embert a megfelelési kényeszere annak, amit tudunk, hogy meg KÉNE tennünk - ahelyett, hogy azt tennénk, amiért a testünk kiált. pl. az alvás :)
na mindegy. nagyszabású terveim ellenére nem volt valami termékeny a mai napom, mert olyan kótyagos vagyok még mindig, hogy nincs bennem indíttatás nagyot alkotni.
szerintem ki kéne végre aludnom magam.
(most titkon persze azt gondolom, hogy majd este/éjszaka pótolok mindent - de akkor valójában aludni fogok szerintem - ijesztően korán :))))
csak azt nem tudom, hogy miért hajtja az embert a megfelelési kényeszere annak, amit tudunk, hogy meg KÉNE tennünk - ahelyett, hogy azt tennénk, amiért a testünk kiált. pl. az alvás :)
na mindegy. nagyszabású terveim ellenére nem volt valami termékeny a mai napom, mert olyan kótyagos vagyok még mindig, hogy nincs bennem indíttatás nagyot alkotni.
szerintem ki kéne végre aludnom magam.
(most titkon persze azt gondolom, hogy majd este/éjszaka pótolok mindent - de akkor valójában aludni fogok szerintem - ijesztően korán :))))
félálomban
leültem a sejhajomra és így maradtam kicsit. alma oviban, én megjutalmaztam magam egy kávézással + nők lapjával, de egyrészt elcsesztem, mert nem vittem orrcseppet, így kétszáz szalvétát fújtam tele (ja, mert zsepit sem) és úgy reggeliztem, hogy egyáltalán nem kaptam levegőt, másrészt nem igazán ébredtem fel tőle. királyság.
pakolom be a cuccokat a kocsiból (plafonig van, vazze) és pakolok el itthon... az örök program. valahogy sosem lesz vége. és nem nagyon látom át a hetemet sem. holnap próbaterítés egy esküvőre, azt tudom... oszt ennyi. olyan jó volt az elmúlt két nap, hogy szabályszerűen vissza kell zökkennem a mindennapokba.
a kávé nem segített, még mindig koki vagyok. ennek megfelelően vagyok "tele" energiával... :) kb. aludni volna kedvem és ennyi. említettem már, hogy kéne nekem egy raktár? és azt, hogy hámlik le a heg a szemöldökömről? eddig szimplán brezsnyevné voltam... most viszont egy fél zombi is beugrott a képbe, remek - ma sem megyek emberek közé :)
pakolom be a cuccokat a kocsiból (plafonig van, vazze) és pakolok el itthon... az örök program. valahogy sosem lesz vége. és nem nagyon látom át a hetemet sem. holnap próbaterítés egy esküvőre, azt tudom... oszt ennyi. olyan jó volt az elmúlt két nap, hogy szabályszerűen vissza kell zökkennem a mindennapokba.
a kávé nem segített, még mindig koki vagyok. ennek megfelelően vagyok "tele" energiával... :) kb. aludni volna kedvem és ennyi. említettem már, hogy kéne nekem egy raktár? és azt, hogy hámlik le a heg a szemöldökömről? eddig szimplán brezsnyevné voltam... most viszont egy fél zombi is beugrott a képbe, remek - ma sem megyek emberek közé :)
2013. január 28., hétfő
vasárnap esti buli
most azért erősen filózom azon, hogy spontán elvágódom a kanapén és alszom egy nagyot...
a vasárnap úgy kezdődött, hogy elaludtunk. király. ezerrel tűzés le a szállodába, plafonig megrakva a dekorációval, check list sehol, így is egy órát késtünk. de a lényeg, hogy volt szobánk, lelkesek voltunk, jó volt a társaság és tök hamar készen lettünk. átöltözés, 70 ember kezelése, játékok a medencénél, a kertben, kvíz forraltborozás közben... volt hangulat! :) hangom viszont nincs. elvileg bé vállalta, hogy mindent elmond, de nekünk is ordítanunk kellett, hogy mindenki figyeljen, így most krákogok és fáj a torkom. de nincs energiám egy teát sem csinálni. majd később. majd egyszer...
oltári buli volt! igazi siker! western szerkóba öltözött lelkes gárda, remek zene, casino (!) - teljesen black jack függő lettem :))) - és az a szuper érzés, hogy csak másnap délig kell leszedni a dekort, ezért BÁRMIKOR elmehetek aludni, mert van szobánk... hát szóval. ráadásul reggel volt valami konferencia már és mire 9-re kimentünk reggelizni, már a 3/4-e leszedve várt minket. ó, köszönjük :)
az emberek még részegen kóvályogtak a reggelizőteremben, rengeteget nevettünk egyeseken. gőzöm nincs hánmyig tartott a buli, mert mi kidőltünk 2 körül, de a dj-t pl. a wc-ben találták meg a mosdó alatt horkolva... szóval volt hangulat rendesen :))))
elpakoltunk, kipakoltunk... (bé hajnalban már elment a reptérre és már németországban volt, mire mi felkeltünk), majd beugrottunk a pezsgőfürdőbe, mert megérdemeltük. szuper jó csajos beszélgetős délután + isteni ebéd... hát szóval eltekintve attól, hogy alig aludtam és elájulok a fáradtságtól, egyszerűen szuper volt az egész! nem tudok értelmesen írni. gondolkodni sem, pedig én nem is iszom :)
de ilyen jó kis céges bulikat szervezni, dekorálni és levezényelni... hát ez csúcs volt, na. ilyenkor nagyon szeretem, amit csinálunk :)
a vasárnap úgy kezdődött, hogy elaludtunk. király. ezerrel tűzés le a szállodába, plafonig megrakva a dekorációval, check list sehol, így is egy órát késtünk. de a lényeg, hogy volt szobánk, lelkesek voltunk, jó volt a társaság és tök hamar készen lettünk. átöltözés, 70 ember kezelése, játékok a medencénél, a kertben, kvíz forraltborozás közben... volt hangulat! :) hangom viszont nincs. elvileg bé vállalta, hogy mindent elmond, de nekünk is ordítanunk kellett, hogy mindenki figyeljen, így most krákogok és fáj a torkom. de nincs energiám egy teát sem csinálni. majd később. majd egyszer...
oltári buli volt! igazi siker! western szerkóba öltözött lelkes gárda, remek zene, casino (!) - teljesen black jack függő lettem :))) - és az a szuper érzés, hogy csak másnap délig kell leszedni a dekort, ezért BÁRMIKOR elmehetek aludni, mert van szobánk... hát szóval. ráadásul reggel volt valami konferencia már és mire 9-re kimentünk reggelizni, már a 3/4-e leszedve várt minket. ó, köszönjük :)
az emberek még részegen kóvályogtak a reggelizőteremben, rengeteget nevettünk egyeseken. gőzöm nincs hánmyig tartott a buli, mert mi kidőltünk 2 körül, de a dj-t pl. a wc-ben találták meg a mosdó alatt horkolva... szóval volt hangulat rendesen :))))
elpakoltunk, kipakoltunk... (bé hajnalban már elment a reptérre és már németországban volt, mire mi felkeltünk), majd beugrottunk a pezsgőfürdőbe, mert megérdemeltük. szuper jó csajos beszélgetős délután + isteni ebéd... hát szóval eltekintve attól, hogy alig aludtam és elájulok a fáradtságtól, egyszerűen szuper volt az egész! nem tudok értelmesen írni. gondolkodni sem, pedig én nem is iszom :)
de ilyen jó kis céges bulikat szervezni, dekorálni és levezényelni... hát ez csúcs volt, na. ilyenkor nagyon szeretem, amit csinálunk :)
2013. január 24., csütörtök
brezsnyevné
azt onnan lehet tudni, hogy nagyon úszom - hogy a magán naplómba sem nagyon írok... (sőt, reggel óta a gépet sem kapcsoltam be nagyon, váááá... :))
vasárnap este 9 körül már túl leszek minden kérdéses körön ezen a rendezvényen és onnantól csak mulatok (majd nem gondolok rá, hogy amikor mindenki elmegy aludni még le is kell bontani az egészet.) hála égnek ott lesz zsani segíteni, aki majd szintén nem gondol erre. jííííháááá.
össze kéne írnom mi hiányzik... de üveges tekintettel meredek a képernyőre. álmos vagyok és folyik az orrom. na. hagymát kívánok. ez valami bizarr dolog, ami esténként tör rám. (bé lelépett az együttessel esti buliba. én itthon csomózom a cowboy kendőket, mert a kártyapakliktól már elment a kedvem és a táblák készen, megfestve...)
ja, a cím. a szemöldök tetoválásom elkészült és nagyon jó lesz szerintem! miért a jövő idő? mert még egy vastag varr van rajta, amitől egyrészt egy lego figurára hasonlítok az erős sötét szemöldökkel, mintha filctollal lenne kihúzva. másrészt pedig brezsnyev elvtársra, szoktam volt mondani. de 1-2 hét és jó LESZ ez :) addig bé szeme minden alkalommal elkerekedik, amikor rámnéz. remélem erről pár nap alatt leszokik :)))
és most vissza a western dekorációhoz!
vasárnap este 9 körül már túl leszek minden kérdéses körön ezen a rendezvényen és onnantól csak mulatok (majd nem gondolok rá, hogy amikor mindenki elmegy aludni még le is kell bontani az egészet.) hála égnek ott lesz zsani segíteni, aki majd szintén nem gondol erre. jííííháááá.
össze kéne írnom mi hiányzik... de üveges tekintettel meredek a képernyőre. álmos vagyok és folyik az orrom. na. hagymát kívánok. ez valami bizarr dolog, ami esténként tör rám. (bé lelépett az együttessel esti buliba. én itthon csomózom a cowboy kendőket, mert a kártyapakliktól már elment a kedvem és a táblák készen, megfestve...)
ja, a cím. a szemöldök tetoválásom elkészült és nagyon jó lesz szerintem! miért a jövő idő? mert még egy vastag varr van rajta, amitől egyrészt egy lego figurára hasonlítok az erős sötét szemöldökkel, mintha filctollal lenne kihúzva. másrészt pedig brezsnyev elvtársra, szoktam volt mondani. de 1-2 hét és jó LESZ ez :) addig bé szeme minden alkalommal elkerekedik, amikor rámnéz. remélem erről pár nap alatt leszokik :)))
és most vissza a western dekorációhoz!
2013. január 22., kedd
alkalmazkodóképesség
két gyerek sikítozva lejön, kezükben valahonnan előturkált régi textil pelenkák. alma elöl rohan:
- "anyaaaaaaa!!!!!! tündérek vagyunk, itt a lepelszoknya, kösd ráááánk légysziiii!"
- "de nyuszika, így nem éri át a derekatokat, nem tudom megkötni..."
- "de légysziiiii!!!"
- "csak úgy tudom megkötni, hogy keresztbe meghajtom az anyagot, úgy hosszabb és felkötöm..."
közben már csinálom is... amikor készen leszek egymásra néznek:
- "ez kötényke! konyhásnéni lettem! gyere, főzzünk egyet!" :)))))))))))))))))))))))))
ennyi, érted? másképp kötötted? sebaj? egészen más szerepem lett? na és?! így is jó játszani!
én szerintem a gyerekek a leginkább irígylésre méltó kis lényeg az egész világon. láv.
- "anyaaaaaaa!!!!!! tündérek vagyunk, itt a lepelszoknya, kösd ráááánk légysziiii!"
- "de nyuszika, így nem éri át a derekatokat, nem tudom megkötni..."
- "de légysziiiii!!!"
- "csak úgy tudom megkötni, hogy keresztbe meghajtom az anyagot, úgy hosszabb és felkötöm..."
közben már csinálom is... amikor készen leszek egymásra néznek:
- "ez kötényke! konyhásnéni lettem! gyere, főzzünk egyet!" :)))))))))))))))))))))))))
ennyi, érted? másképp kötötted? sebaj? egészen más szerepem lett? na és?! így is jó játszani!
én szerintem a gyerekek a leginkább irígylésre méltó kis lényeg az egész világon. láv.
2013. január 21., hétfő
a mai tanulságom
és ezt jó lesz, ha ÖRÖKRE megjegyzem.
soha, soha, de SOHA nem vállalok munkát ismerősnek.
csak és kizárólag a gond van vele.
SOHA. többé.
soha, soha, de SOHA nem vállalok munkát ismerősnek.
csak és kizárólag a gond van vele.
SOHA. többé.
idő probléma
gyanítom, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával... hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek néha összecsapnak a feje fölött a hullámok... mindezt úgy, hogy én az időbeosztásomat illetően sokkal szabadabban mozgok mint a nagy átlag. (lehet, hogy pont ez a gond, nem tudom.)
jó pár évvel ezelőtt zsuzsi barátnőm épp egy "idő menedzsment" című cikket írt a joy-ba, én meg titokban fogtam a fejem... ez bolond. kit érdekel? illetve ki az a marha, aki nem tudja rendesen beosztani az idejét?! jelentem most, 2013-ban, hogy ÉN. akkoriban persze, hogy nem értettem ennek a jelentőségét, hiszen éltem az egyedülálló nők - ebből a szempontból - gondtalan életét, akkor találkoztam a barátnőkkel, amikor akartam (főleg, hogy ők is jobban ráértek), akkor néztem filmet és olvastam könyveket, amikor akartam, semmi akadálya nem volt egy éjszakai mozizásnak vagy egy késő estébe nyúló határidős munkának sem. mindig volt honnan lecsípni, hozzá tenni, elvenni, visszatenni...
most valahogy egészen más a helyzet és azt kell mondanom, hogy a szabad időbeosztás, ami az én esetemben van a nem kellőképp fegyelmezett emberre nézve valamivel veszélyesebb, mint amikor más rendelkezik az időd felett. a gond az, hogy ez utóbbit világ életemben nehezebben viseltem. viszont kétségtelenül rendezettebbé teszi a napodat, mert rá vagy kényszerítve a pontos időbeosztásra a puszta életben maradás érdekében, amennyiben jó lenne ha a gyerek valahogy hazajutna oviból/suliból, lenne kaja az asztalon és nem kéne ösvényt vágni a mosatlan ruhák között a kanapétól a fürdőszobáig.
én mint mindig, ez esetben is a végletek embere vagyok és csapongok. hol ott felejtem magam reggel a kávézóban, mert megtehetem, mert éjfélkor is készíthetem a dekorációt és olyan jó, hogy végre zavartalanul olvashatok egy kicsit, ami család mellett nagy kincs - hol meg annyira belevetem magam egy-egy lakás, ház vagy rendezvény előkészületeibe, hogy napokig nem mosok, nem takarítok, nem eszem - és a család sem.
tök gáz. komolyan. és mindez miért? na miért? hiúság. elfogultság. saját magunkkkal szemben. nehogy már ki kelljen mondanom azt, hogy arra szorulok, hogy agyban összerakjam minden reggel a "most elviszem a gyereket az oviba, utána összerámolok, kitakarítok, megírom a hh blog bejegyzést, kivágok 80db sheriff csillagot vasárnapra, ebédet főzök, kiteregetek, kivágom az anyagokat ugyanerre a rendezvényre, elmegyek az oviba... stb." napi teendők listáját - de vazze órára lebontva, hogy ne csússzak el az egy napra szánt teendők között, és igen, napi szinten, mert nálam nem fix az, hogy egy nap hánykor kivel találkozom és épp mivel kell késznek lennem... az ember lánya nehezen vallja be, hogy erre így, ebben a formában pedig szüksége lenne, mert azt hiszi, hogy ez egyenértékű azzal, hogy kimondja: "annyira hülye vagyok, hogy tényleg időpontra kell végiggondolnom az egészet, beleértve azokat a perceket is, amikor épp kavargatom a kávém és bámulok ki az ablakon... mert egyedül így van esélyem arra, hogy ne csússzak szét teljesen és ne kapjam magam azon, hogy van ugyan délután ötre 80 sheriff csillagom (vasárnapra), de nincs ebéd és a mosatlan is érintetlenül hever, a tiszta ruhák sem mentek még be a szekrénybe maguktól, a múlt heti nők lapjából sem olvastam egy sort sem (nekem ez is fontos, bocs. kinek mi) és van 10 percem beérni a király utcába a rendezvény megbeszélésre...
na így vagyok ma. hogy ki kell mondanom: nem menedzselem túl jól a saját időmet. erre nem vagyok büszke és minden olyan visszajelzést örömmel fogok venni, hogy megírjátok: ÉN SEM, mert akkor tudni fogom, hogy nem csak én vagyok ilyen béna. nem mellesleg bármilyen ciki is, de pár percen belül be fogom osztani a mai napomat. gyakorlatilag percre. mert muszáj lesz és kész.
ez már csak az ilyen vallomások napja.
jó pár évvel ezelőtt zsuzsi barátnőm épp egy "idő menedzsment" című cikket írt a joy-ba, én meg titokban fogtam a fejem... ez bolond. kit érdekel? illetve ki az a marha, aki nem tudja rendesen beosztani az idejét?! jelentem most, 2013-ban, hogy ÉN. akkoriban persze, hogy nem értettem ennek a jelentőségét, hiszen éltem az egyedülálló nők - ebből a szempontból - gondtalan életét, akkor találkoztam a barátnőkkel, amikor akartam (főleg, hogy ők is jobban ráértek), akkor néztem filmet és olvastam könyveket, amikor akartam, semmi akadálya nem volt egy éjszakai mozizásnak vagy egy késő estébe nyúló határidős munkának sem. mindig volt honnan lecsípni, hozzá tenni, elvenni, visszatenni...
most valahogy egészen más a helyzet és azt kell mondanom, hogy a szabad időbeosztás, ami az én esetemben van a nem kellőképp fegyelmezett emberre nézve valamivel veszélyesebb, mint amikor más rendelkezik az időd felett. a gond az, hogy ez utóbbit világ életemben nehezebben viseltem. viszont kétségtelenül rendezettebbé teszi a napodat, mert rá vagy kényszerítve a pontos időbeosztásra a puszta életben maradás érdekében, amennyiben jó lenne ha a gyerek valahogy hazajutna oviból/suliból, lenne kaja az asztalon és nem kéne ösvényt vágni a mosatlan ruhák között a kanapétól a fürdőszobáig.
én mint mindig, ez esetben is a végletek embere vagyok és csapongok. hol ott felejtem magam reggel a kávézóban, mert megtehetem, mert éjfélkor is készíthetem a dekorációt és olyan jó, hogy végre zavartalanul olvashatok egy kicsit, ami család mellett nagy kincs - hol meg annyira belevetem magam egy-egy lakás, ház vagy rendezvény előkészületeibe, hogy napokig nem mosok, nem takarítok, nem eszem - és a család sem.
tök gáz. komolyan. és mindez miért? na miért? hiúság. elfogultság. saját magunkkkal szemben. nehogy már ki kelljen mondanom azt, hogy arra szorulok, hogy agyban összerakjam minden reggel a "most elviszem a gyereket az oviba, utána összerámolok, kitakarítok, megírom a hh blog bejegyzést, kivágok 80db sheriff csillagot vasárnapra, ebédet főzök, kiteregetek, kivágom az anyagokat ugyanerre a rendezvényre, elmegyek az oviba... stb." napi teendők listáját - de vazze órára lebontva, hogy ne csússzak el az egy napra szánt teendők között, és igen, napi szinten, mert nálam nem fix az, hogy egy nap hánykor kivel találkozom és épp mivel kell késznek lennem... az ember lánya nehezen vallja be, hogy erre így, ebben a formában pedig szüksége lenne, mert azt hiszi, hogy ez egyenértékű azzal, hogy kimondja: "annyira hülye vagyok, hogy tényleg időpontra kell végiggondolnom az egészet, beleértve azokat a perceket is, amikor épp kavargatom a kávém és bámulok ki az ablakon... mert egyedül így van esélyem arra, hogy ne csússzak szét teljesen és ne kapjam magam azon, hogy van ugyan délután ötre 80 sheriff csillagom (vasárnapra), de nincs ebéd és a mosatlan is érintetlenül hever, a tiszta ruhák sem mentek még be a szekrénybe maguktól, a múlt heti nők lapjából sem olvastam egy sort sem (nekem ez is fontos, bocs. kinek mi) és van 10 percem beérni a király utcába a rendezvény megbeszélésre...
na így vagyok ma. hogy ki kell mondanom: nem menedzselem túl jól a saját időmet. erre nem vagyok büszke és minden olyan visszajelzést örömmel fogok venni, hogy megírjátok: ÉN SEM, mert akkor tudni fogom, hogy nem csak én vagyok ilyen béna. nem mellesleg bármilyen ciki is, de pár percen belül be fogom osztani a mai napomat. gyakorlatilag percre. mert muszáj lesz és kész.
ez már csak az ilyen vallomások napja.
2013. január 17., csütörtök
mai batyuim
nos. ma kicsit elszállt az agyam... gyűlölöm, amikor beleszólnak, eleve feltételeznek kérdezés nélkül - majd letagadnak minden bántó mondatot. de mindegy. ezen is túlleszünk. csak tegye fel a kezét, aki szereti a kioktatást.
más. diósdi batyu van. környékbeli termelőktől összegyűjtött húsok, sonkák, zöldségek, tejtermékek... IGAZI tejföl, nyami, lilahagymás házi sajt - ez naggggyon keményen finom!!!, valódi sajtkrém.... hát figyi... itt tobzódunk bé-vel... minden olyan más! és nevetni fogsz, van pár dolog, ami KEVÉSBÉ ízes és mégis finomabb, valahogy valódibb! hát igen, asszem a mesterséges ízfokozók világában szinte újdonságnak hat a valódi joghurt + valódi meggy ital... (betoltuk az egészet, olyan isteni :))))
és még. ma "petinél" ebédeltünk. mi így hívjuk. egyébként hajdúpéter étterme, a like :) nevű hely törökbálinton... amennyire szép a hely, annyira béna a neve, hogy ki a tulajdonos az pedig hidegen hagy. viszont kellemes hely, a menüje meg FENSÉGES! odakinn közben akkora pelyhekben ömlött a hó, hogy még a szakács is kijött megcsodálni... emlékezetesen szép volt... :) a pincért meg imádom, mert múltkor bé mondta neki, hogy különösen ízlett a csirke parmiggiano és ha megint lesz menüben, szóljon már... és vazze, így kb. két héttel később tényleg írt nekünk, hogy ma menjün - imádom-apróságok ezek. szíven ragadnak.
mai celeb hírek. pár napja v.viktorról - aki egyébként az albérlőm :)) - derült ki, hogy tök jó fej, igazán elvarázsolt, tehetséges művészgyerek. ma meg... tegnap színházban voltunk. nem tudtuk, de pont az 50. előadás volt és még pezsgő és torta is volt :) az előadás is egész jó volt. mindenesetre mi ismerjük a szereplőket... pár éve egy wellness szállodában barátkoztunk össze velük, már nem is tudjuk hogyan és amikor elmentek, akkor hagytak nekünk egy levelet a recepción (ilyen a szerelem :), amiben mondták, hogy milyen jól elvoltunk és megadták mindkettejük számát, sőt ha kérünk bármilyen színház jegyet, szóljunk... hát mi nem szóltunk. mert nem szeretünk lejmolni, a tegnapi jegyet is én vettem bé-nek karácsonyra. na szóval írtunk azért ma sms-t, hogy gratuláljunk az 50. előadáshoz, stb. közben ebéd, eltelt 10 perc, csöng a telefon, a kijelzőmön villog: p.csaba... ???? tök vicces volt, engem nem szoktak ilyen "híres" emberek keresni :))) mindenesetre hulla másnaposan színházi próba közben felhívott megköszönni. wow. akkor is tök normálisak voltak. és még mindig azok, na.
ma elnéztem gombos edina férjét az oviban (jó pasi, vazze :))) és a mellette vigyorgó anyukát. mert az ő lánya lett a kicsi lány barátnője és azon filóztam, hogy vajon milyen lehet, amikor ismert emberrel hoz össze a sors ily módon. mert amikor erre valaki azt mondja "kit érdekel" én nem hiszem el. akkor is egy tulajdonsága az ismertség, miért kellene ezt letagadni, hogy ad valami mást, vagy pluszt, vagy mínuszt a dologhoz. nem? s.balázs azt mondta múltkor a rádióban, hogy csak egyszer hozta be a fiát. kisebb tömeg gyűlt össze körülötte, ezért többé nem tette (valóban anya hozza mindig :) - mert azt mondta nekem akarja, hogy bármi más legyen az ő fiának... én bírom s.balázst.
ennyi. most elvileg dalszöveget kéne írnunk... szerinted?
(szerintem aludni kéne :))))))
más. diósdi batyu van. környékbeli termelőktől összegyűjtött húsok, sonkák, zöldségek, tejtermékek... IGAZI tejföl, nyami, lilahagymás házi sajt - ez naggggyon keményen finom!!!, valódi sajtkrém.... hát figyi... itt tobzódunk bé-vel... minden olyan más! és nevetni fogsz, van pár dolog, ami KEVÉSBÉ ízes és mégis finomabb, valahogy valódibb! hát igen, asszem a mesterséges ízfokozók világában szinte újdonságnak hat a valódi joghurt + valódi meggy ital... (betoltuk az egészet, olyan isteni :))))
és még. ma "petinél" ebédeltünk. mi így hívjuk. egyébként hajdúpéter étterme, a like :) nevű hely törökbálinton... amennyire szép a hely, annyira béna a neve, hogy ki a tulajdonos az pedig hidegen hagy. viszont kellemes hely, a menüje meg FENSÉGES! odakinn közben akkora pelyhekben ömlött a hó, hogy még a szakács is kijött megcsodálni... emlékezetesen szép volt... :) a pincért meg imádom, mert múltkor bé mondta neki, hogy különösen ízlett a csirke parmiggiano és ha megint lesz menüben, szóljon már... és vazze, így kb. két héttel később tényleg írt nekünk, hogy ma menjün - imádom-apróságok ezek. szíven ragadnak.
mai celeb hírek. pár napja v.viktorról - aki egyébként az albérlőm :)) - derült ki, hogy tök jó fej, igazán elvarázsolt, tehetséges művészgyerek. ma meg... tegnap színházban voltunk. nem tudtuk, de pont az 50. előadás volt és még pezsgő és torta is volt :) az előadás is egész jó volt. mindenesetre mi ismerjük a szereplőket... pár éve egy wellness szállodában barátkoztunk össze velük, már nem is tudjuk hogyan és amikor elmentek, akkor hagytak nekünk egy levelet a recepción (ilyen a szerelem :), amiben mondták, hogy milyen jól elvoltunk és megadták mindkettejük számát, sőt ha kérünk bármilyen színház jegyet, szóljunk... hát mi nem szóltunk. mert nem szeretünk lejmolni, a tegnapi jegyet is én vettem bé-nek karácsonyra. na szóval írtunk azért ma sms-t, hogy gratuláljunk az 50. előadáshoz, stb. közben ebéd, eltelt 10 perc, csöng a telefon, a kijelzőmön villog: p.csaba... ???? tök vicces volt, engem nem szoktak ilyen "híres" emberek keresni :))) mindenesetre hulla másnaposan színházi próba közben felhívott megköszönni. wow. akkor is tök normálisak voltak. és még mindig azok, na.
ma elnéztem gombos edina férjét az oviban (jó pasi, vazze :))) és a mellette vigyorgó anyukát. mert az ő lánya lett a kicsi lány barátnője és azon filóztam, hogy vajon milyen lehet, amikor ismert emberrel hoz össze a sors ily módon. mert amikor erre valaki azt mondja "kit érdekel" én nem hiszem el. akkor is egy tulajdonsága az ismertség, miért kellene ezt letagadni, hogy ad valami mást, vagy pluszt, vagy mínuszt a dologhoz. nem? s.balázs azt mondta múltkor a rádióban, hogy csak egyszer hozta be a fiát. kisebb tömeg gyűlt össze körülötte, ezért többé nem tette (valóban anya hozza mindig :) - mert azt mondta nekem akarja, hogy bármi más legyen az ő fiának... én bírom s.balázst.
ennyi. most elvileg dalszöveget kéne írnunk... szerinted?
(szerintem aludni kéne :))))))
2013. január 15., kedd
home office
a következő képet vetítsd magad elé. étkezőasztal. rajta három laptop, egy nyomtató, egy külső vinyó és mondjuk kétezer papír. bé-vel egymással szemben ülünk és ezerrel kattintgatunk, nyomtatunk, aláírunk, pecsételünk (tök nem látom át a saját cégemet szokás szerint :))), mentünk, bugyizunk...
egy kérdésem maradt: ki jön át ebédet főzni? mert nem annyira érünk most rá :))))))
egy kérdésem maradt: ki jön át ebédet főzni? mert nem annyira érünk most rá :))))))
2013. január 14., hétfő
delta
kanapén dundózás... ma délután kitaláltuk, hogy mivel olyan szépen esik a hó, menjünk el szánkóval az oviba a két gyerkőcért (alma + barátnő). beöltöztünk mint két jegesmedve és jól nekivágtunk. esőben :))))))))) mert hogy addigra már persze szemerkélt - ilyen a mi formánk. viszont élveztük! (hát még artúr.)
gyerekekért be, villámgyors beöltözés, majd irány a szánkó - teljesen odavoltak persze. namármost ez gyerek nélkül egy kb. 20 perces út tőlünk gyalog... velük kicsit több persze. sikítottak örömükben és közben noszogatták bé-t, hogy gyosabban, gyorsabban... szegény néha még futott is :))))))
itthon mindent levettünk, radiátorokra rá, törölközés, almának még egy kis hajszárítás is, tütük felvétele és mindenki kezébe egy forró kakaó... a miénkbe is! oké, kicsit szétáztunk, de szuper jól éreztük magunkat :)
most egyelőre ennyi. a mai telefonhívást most nem részletezném... egyszerűen nincs kedvem.
gyerekekért be, villámgyors beöltözés, majd irány a szánkó - teljesen odavoltak persze. namármost ez gyerek nélkül egy kb. 20 perces út tőlünk gyalog... velük kicsit több persze. sikítottak örömükben és közben noszogatták bé-t, hogy gyosabban, gyorsabban... szegény néha még futott is :))))))
itthon mindent levettünk, radiátorokra rá, törölközés, almának még egy kis hajszárítás is, tütük felvétele és mindenki kezébe egy forró kakaó... a miénkbe is! oké, kicsit szétáztunk, de szuper jól éreztük magunkat :)
most egyelőre ennyi. a mai telefonhívást most nem részletezném... egyszerűen nincs kedvem.
2013. január 11., péntek
szeretem-emberek
ma reggel egy kínszenvedés volt felkelni... mostmár két hete nem aludtam rendesen és ennek minden jele megvan. rémes. ragadnak le a szemeim és folyamatosan ásítozom.
reggel bé-vel beültünk a kávézóba DOLGOZNI. de tényleg. itthon mindenfelé elterelődik a figyelmünk... ott meg másfél óra alatt összehoztuk a rendezvény tervet és még jót kávéztunk is közben. (bár versenyt ásítottunk :)) szeretem, hogy bemegyünk és a c.asszony (csak mi hívjuk így) azonnal tudja, hogy mit iszunk, mit eszünk, hogy kérjük és érdekli hogy vagyunk.
az eredeti terv szerint ebéd után takarítani akartam... na ebéd kész, de tudod mit fogok csinálni? aludni fogok a kanapén. majd vasárnap takarítok. hivatalos engedélyt kaptam a férjemtől ehhez, mivel holnap kb. itthon sem leszünk, így valójában tök mindegy mikor csinálom meg.
holnap csajos nap... kezdek egy kiscsajos balettal almával és utána mindent bele közös turizás, dumaszínház, ebéd, kávézás a csajokkal, egész estig, egész hajnalig - egész bármeddig! nagyon várom :)
ugyanennyire volt jó a tegnapi "randim" is d-vel. ez olyan érdekes egyébként, erről is beszéltünk tegnap. vannak az embernek barátai. olyanok, akikkel vagy gyakran találkozik, vagy nem, de közel érzi magához őket. ezen semmi nem változtat. gyakran érezzük, hogy több ember már nem is fér el az életünkben, de egy szűk halmazt leszámítva a kapcsolataink is örökké változnak, formálódnak, emberek közelednek, távolodnak... és ha akarod, ha nem, vannak emberek, akiket bevonzol és hopsz, ott ülnek veled szemben és egyszerűen imádod őket ahogy vannak. ennyi. ki tudja miért, de máris közel érzed magadhoz.
na ilyen "szerelem" a miénk :) láv.
szóval nekem most nagyon jó. délután meg újabb diósdi buli lesz - tegnap is az volt. tulajdonképpen egymást érik, na. nem is mindig bulik ezek, csak már így hívom őket, de átjárunk egymáshoz, körbe-karikába, visszük a gyerekeket, így ők remekül eljátszanak együtt, amíg mi jót beszélgetünk... most mondjam azt, hogy remek emberekkel vagyok körülvéve? :)
szeretem érzés.
reggel bé-vel beültünk a kávézóba DOLGOZNI. de tényleg. itthon mindenfelé elterelődik a figyelmünk... ott meg másfél óra alatt összehoztuk a rendezvény tervet és még jót kávéztunk is közben. (bár versenyt ásítottunk :)) szeretem, hogy bemegyünk és a c.asszony (csak mi hívjuk így) azonnal tudja, hogy mit iszunk, mit eszünk, hogy kérjük és érdekli hogy vagyunk.
az eredeti terv szerint ebéd után takarítani akartam... na ebéd kész, de tudod mit fogok csinálni? aludni fogok a kanapén. majd vasárnap takarítok. hivatalos engedélyt kaptam a férjemtől ehhez, mivel holnap kb. itthon sem leszünk, így valójában tök mindegy mikor csinálom meg.
holnap csajos nap... kezdek egy kiscsajos balettal almával és utána mindent bele közös turizás, dumaszínház, ebéd, kávézás a csajokkal, egész estig, egész hajnalig - egész bármeddig! nagyon várom :)
ugyanennyire volt jó a tegnapi "randim" is d-vel. ez olyan érdekes egyébként, erről is beszéltünk tegnap. vannak az embernek barátai. olyanok, akikkel vagy gyakran találkozik, vagy nem, de közel érzi magához őket. ezen semmi nem változtat. gyakran érezzük, hogy több ember már nem is fér el az életünkben, de egy szűk halmazt leszámítva a kapcsolataink is örökké változnak, formálódnak, emberek közelednek, távolodnak... és ha akarod, ha nem, vannak emberek, akiket bevonzol és hopsz, ott ülnek veled szemben és egyszerűen imádod őket ahogy vannak. ennyi. ki tudja miért, de máris közel érzed magadhoz.
na ilyen "szerelem" a miénk :) láv.
szóval nekem most nagyon jó. délután meg újabb diósdi buli lesz - tegnap is az volt. tulajdonképpen egymást érik, na. nem is mindig bulik ezek, csak már így hívom őket, de átjárunk egymáshoz, körbe-karikába, visszük a gyerekeket, így ők remekül eljátszanak együtt, amíg mi jót beszélgetünk... most mondjam azt, hogy remek emberekkel vagyok körülvéve? :)
szeretem érzés.
2013. január 9., szerda
morzsák
- a gyerek beszél álmában. ezt mondjuk eddig is tudtam, de az imént egy komplett monológot adott elő :)
- haj befestve, még egy függöny felvarrva, munkához szükséges papír elővéve, gép elé leülve - és még "csak" fél 11. a tervhez képest jól haladok. ahhoz képest, hogy így egy szuper jó meleg zuhanyzás után fogpiszkálókkal vannak kitámasztva a szemeim, szarul. mindegy, most ez van. a kávén még mindig filózom.
- valaki megmasszírozhatná a lábamat.
- ma felsoroltam bé-nek hová szeretnék menni. ami régen tök normális volt havonta (szolárium, műköröm, fodrász, kozmetikus, pedikűr, stb.) - elszörnyedve nézett rám, annyira leszoktunk ezekről a "luxus" dolgokról az elmúlt időkben. van ház, van gyerek, van mindenféle gond itt-ott, ezek már tényleg luxusnak számítanak, rendszeresen legalábbis mindenképp. de legalább kaptam karácsonyra egy jó kis szemöldöktetoválást és csoda-arckezelést a ráncaim ellen - hahahahahaha. legalább a hajam nem őszül még. az is valami.
szóval épp az ajánlaton kéne ugye dolgoznom...
- haj befestve, még egy függöny felvarrva, munkához szükséges papír elővéve, gép elé leülve - és még "csak" fél 11. a tervhez képest jól haladok. ahhoz képest, hogy így egy szuper jó meleg zuhanyzás után fogpiszkálókkal vannak kitámasztva a szemeim, szarul. mindegy, most ez van. a kávén még mindig filózom.
- valaki megmasszírozhatná a lábamat.
- ma felsoroltam bé-nek hová szeretnék menni. ami régen tök normális volt havonta (szolárium, műköröm, fodrász, kozmetikus, pedikűr, stb.) - elszörnyedve nézett rám, annyira leszoktunk ezekről a "luxus" dolgokról az elmúlt időkben. van ház, van gyerek, van mindenféle gond itt-ott, ezek már tényleg luxusnak számítanak, rendszeresen legalábbis mindenképp. de legalább kaptam karácsonyra egy jó kis szemöldöktetoválást és csoda-arckezelést a ráncaim ellen - hahahahahaha. legalább a hajam nem őszül még. az is valami.
szóval épp az ajánlaton kéne ugye dolgoznom...
estifiló
azt kihagytam, hogy mindezt hajfestés közben fogom csinálni :) itt ásítozom és kb. zéró hangulatot érzek egy komplett program és árajánlat összeállításához... de legalább nagyjából rend van már a gyerekek után. félek tőle, hogy a függönyvarrásnak várnia kell holnap estig.
az vajon mennyire gáz, hogy ha most iszom egy kávét, hogy tutira meglegyek mindennel ma?
ezt most nem tartom rossz ötletnek...
az vajon mennyire gáz, hogy ha most iszom egy kávét, hogy tutira meglegyek mindennel ma?
ezt most nem tartom rossz ötletnek...
új függönyök
ma estére három gyerekem van :) (oké. néha kemény. de olyan édesek!!! viszont el sem tudom képzelni minden nap, amikor egyszerre kérnek háromfélét - minden elismerésem a háromgyerekes anyáké :))
ma voltunk az ikeában... volt ugyanis egy kis összetűzésünk bé-vel, régi, feloldhatatlan ellentét: én vaksötétben szeretek aludni, őneki mindegy, lehet fény is (ettől bedilizek)... ezért vettünk a claire's-ben egy szemfedőt, ami BAROMIRA BEJÖTT egyébként. de mivel visszakaptunk a karácsonyfák árából, ezért hopp, ott is találtuk magunkat a függöny részlegen az ikeában :)
a majdnem-legdrágább tetszett mindkettőnknek. (ezt három ablakra szorozzuk hárommal...) hazahoztuk, feltettük... hát vazze. szóval most VÉGEM VAN a saját hálószobánktól. úgy voltam vele, hogy a csokibarna függöny nyilván menni fog a csokibarna falhoz, de mivel sok kiegészítő sötét (kivéve ami fehér) lehet, hogy kicsit sok lesz... de nem érdekel, csak sötétítsen! namármost... OLYAN hangulat lett... amolyan budoáros elegáns... jaaaaj, nagyon nagyon nagyon tetszik!
természetesen a felvarráshoz szükséges ragasztóbigyó nem működik, mert vastagabb anyag és nem melegíti át rendesen a vasaló, de felférceltem már egyet és kész... annyira tetszik, hogy ha alma lefekszik, akkor megcsinálok még egyet. és még amennyit tudok. (pedig még dolgoznom is kell, király lesz.)
na mindegy. bé elment barátozni, én meg addig szépen elszépítgetem a dolgokat este. jó lenne EGYSZERRE varrni, ajánlatot írni, olvasni és egy jó kis filmet nézni. ühüm :)
ma voltunk az ikeában... volt ugyanis egy kis összetűzésünk bé-vel, régi, feloldhatatlan ellentét: én vaksötétben szeretek aludni, őneki mindegy, lehet fény is (ettől bedilizek)... ezért vettünk a claire's-ben egy szemfedőt, ami BAROMIRA BEJÖTT egyébként. de mivel visszakaptunk a karácsonyfák árából, ezért hopp, ott is találtuk magunkat a függöny részlegen az ikeában :)
a majdnem-legdrágább tetszett mindkettőnknek. (ezt három ablakra szorozzuk hárommal...) hazahoztuk, feltettük... hát vazze. szóval most VÉGEM VAN a saját hálószobánktól. úgy voltam vele, hogy a csokibarna függöny nyilván menni fog a csokibarna falhoz, de mivel sok kiegészítő sötét (kivéve ami fehér) lehet, hogy kicsit sok lesz... de nem érdekel, csak sötétítsen! namármost... OLYAN hangulat lett... amolyan budoáros elegáns... jaaaaj, nagyon nagyon nagyon tetszik!
természetesen a felvarráshoz szükséges ragasztóbigyó nem működik, mert vastagabb anyag és nem melegíti át rendesen a vasaló, de felférceltem már egyet és kész... annyira tetszik, hogy ha alma lefekszik, akkor megcsinálok még egyet. és még amennyit tudok. (pedig még dolgoznom is kell, király lesz.)
na mindegy. bé elment barátozni, én meg addig szépen elszépítgetem a dolgokat este. jó lenne EGYSZERRE varrni, ajánlatot írni, olvasni és egy jó kis filmet nézni. ühüm :)
2013. január 8., kedd
hóban
nem mondom, kicsit rohangálósra sikerült ez a nap... az külön "öröm" volt, hogy a 3/4-ét tök magas sarokban sikerült megoldanom, ezért mire félúton hazaértünk, majdnem sikítottam a gyönyörtől, hogy lerúghatom! (szerintem ha nem esik a hó, tuti mezítláb jövök be a kocsitól.)
szóval ráckevei szálloda bejárás és ikea magassarkúban letudva, utána h-ékhoz szeretetteli látogatás szigorúan laposban és kényelmesen :) vannak ilyen nagyon-szeretem emberek. na ők ilyenek. és együtt örülök velük az új háznak - miközben magamban áhítozom egy hasonló élmény átélése után... :)))
aztán haza, manci hátul énekel a kocsiban, esik a hó ezerrel... bé megkér, hogy dobjam már el a kávézóba, ahová beülnek a srácokkal. persze, semmi gond. gyök kettővel hazavezetés, mire bé közli, hogy "őőő... bocsi, de mindenkiért elugrunk..." -"ebben az időben???? najó. "vezessek??" - ugyanmár. megoldom. és különben is hazafelé egyedül vagyunk úgyis.
hát vazze...! az átlag sebességünk 10-20km/h között volt, ezerrel ömlött a hó és röpke 20 perc alatt be is gyűjtöttük a fiúkat (még a csomagtartóba is került egy :))) az egyébként 5 perces úton. csúszott nagyon, de nem féltem, mert olyan hangulatos volt az egész és gyönyörű minden! oké, alma kicsit később került ágyba, de sebaj - szeretem az ilyen spontán helyzeteket :)
más... találtam egy balerinát, amit szeretnék lerajzolni. szerintem 5-6 éve nem éreztem, hogy megint rajzolni akarok, de a szép emberi mozdulatok megigéznek... meglátjuk :)
szóval ráckevei szálloda bejárás és ikea magassarkúban letudva, utána h-ékhoz szeretetteli látogatás szigorúan laposban és kényelmesen :) vannak ilyen nagyon-szeretem emberek. na ők ilyenek. és együtt örülök velük az új háznak - miközben magamban áhítozom egy hasonló élmény átélése után... :)))
aztán haza, manci hátul énekel a kocsiban, esik a hó ezerrel... bé megkér, hogy dobjam már el a kávézóba, ahová beülnek a srácokkal. persze, semmi gond. gyök kettővel hazavezetés, mire bé közli, hogy "őőő... bocsi, de mindenkiért elugrunk..." -"ebben az időben???? najó. "vezessek??" - ugyanmár. megoldom. és különben is hazafelé egyedül vagyunk úgyis.
hát vazze...! az átlag sebességünk 10-20km/h között volt, ezerrel ömlött a hó és röpke 20 perc alatt be is gyűjtöttük a fiúkat (még a csomagtartóba is került egy :))) az egyébként 5 perces úton. csúszott nagyon, de nem féltem, mert olyan hangulatos volt az egész és gyönyörű minden! oké, alma kicsit később került ágyba, de sebaj - szeretem az ilyen spontán helyzeteket :)
más... találtam egy balerinát, amit szeretnék lerajzolni. szerintem 5-6 éve nem éreztem, hogy megint rajzolni akarok, de a szép emberi mozdulatok megigéznek... meglátjuk :)
2013. január 7., hétfő
alma mondta - megint
- "...és akkor az én szerelmem a lenkeigergő..."
- "??? és ki a zoé szerelme?"
- "az ormaibence..."
- "hogy-hogy? hiszen eddig a te szerelmed volt az ormaibence, nem?!"
- "de azt kérte a zoé, hogy most EGY KICSIT CSERÉLJÜNK!"
ja, hogy ez így megy? :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
- "??? és ki a zoé szerelme?"
- "az ormaibence..."
- "hogy-hogy? hiszen eddig a te szerelmed volt az ormaibence, nem?!"
- "de azt kérte a zoé, hogy most EGY KICSIT CSERÉLJÜNK!"
ja, hogy ez így megy? :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
2013. január 5., szombat
alma mondta
- "nem akarom letenni a te tányérodba a kanalamat..."
- "de miért nem?!"
- "mert akkor elkapom..."
- "de mit?! már nem vagyok beteg..."
- "akkor elkapom a BESZÉDEDET! és akkor úgy fogok beszélni mint te!"
jaaaa :))))))))))))))))))))))))))))))))
- "de miért nem?!"
- "mert akkor elkapom..."
- "de mit?! már nem vagyok beteg..."
- "akkor elkapom a BESZÉDEDET! és akkor úgy fogok beszélni mint te!"
jaaaa :))))))))))))))))))))))))))))))))
ehető. akármi is ez, ehető. nem is vészes. de nem igazi pogácsa. sebaj, még van egy 30-40 évem kísérletezni :))))) bé a kanapén horkol, manci bogyó és babóca maratont néz... én meg? én meg csak úgy bambulok, így hogy végre leültem... a konyhában végre rend van és amint bé felkel, csinálok egy jó kis kávét. igenis kellenek ilyen napok. amikor van idő semmit sem tenni. jó illat van és már a tiszta ruhákat is eltüntettem... (aha. itt valami nem stimmel. én nem csinálom a semmit...)
bé felkelt. coffee time :)
bé felkelt. coffee time :)
döbbenet
épp pogácsát sütök. én. lenyűgöző. nekem is :)
még gőzöm nincs ehető lesz-e, de tök mindegy, már csak pozitívan tudok meglepődni, ha a saját sütési képességeimről van szó :))))) szóval ha mondjuk EHETŐ lesz, akkor én elégedett leszek.
egyébként meg. itthonkodós nap. (délelőtt balett, kézműveskedés, ebéd ptinél, bevásárlás, mászkálás... azért megérdemeljük, na.) holnap családlátogatás. azaz nonstop mászkálás. áááááh.
még gőzöm nincs ehető lesz-e, de tök mindegy, már csak pozitívan tudok meglepődni, ha a saját sütési képességeimről van szó :))))) szóval ha mondjuk EHETŐ lesz, akkor én elégedett leszek.
egyébként meg. itthonkodós nap. (délelőtt balett, kézműveskedés, ebéd ptinél, bevásárlás, mászkálás... azért megérdemeljük, na.) holnap családlátogatás. azaz nonstop mászkálás. áááááh.
2013. január 1., kedd
napi margó
vannak filmek, amelyeknek nem tesz jót, ha vége van... (mellesleg az sem, amikor reklám szakítja meg.)
szóval most kirántottak a holiday varázslatos filmvilágából és csak pislogok, mert még nem volt kedvem "felkelni".
olyan sok mindenről akartam írni így hirtelen, hogy elfelejtettem mindent. de konkrétan mindent. csak pár kép virít a fejemben, amelyeket tisztábban látok mint eddig bármikor. kíváncsian várom ezt az évet.
egyszer megkérdeztem valakit, hogy neki hogyan ábrázolódik az év a fejében. nem értette a kérdést. pedig valamit mindenki lát. én nem sokra emlékszem az angliai iskolából, csak villanások vannak meg. az egyik ilyen az elsős tanterem, amelynek a hossanti falán végig futott egy hosszú, hosszú kép... január, február... és így tovább decemberig. és a háttér mindig az adott évszakra jellemző. nos, az én fejemben ez a kép jelenik meg mind a mai napig minden egyes év fordulóján: ahogy a hosszú kép legvégén lévő havas fás decemberről előre megyünk a legelső képhez, a januárhoz és elölről kezdjük az utat a kép mentén...
(és még mondja azt valaki, hogy nem minden a gyerekkorban ivódik belénk :)))
szóval most kirántottak a holiday varázslatos filmvilágából és csak pislogok, mert még nem volt kedvem "felkelni".
olyan sok mindenről akartam írni így hirtelen, hogy elfelejtettem mindent. de konkrétan mindent. csak pár kép virít a fejemben, amelyeket tisztábban látok mint eddig bármikor. kíváncsian várom ezt az évet.
egyszer megkérdeztem valakit, hogy neki hogyan ábrázolódik az év a fejében. nem értette a kérdést. pedig valamit mindenki lát. én nem sokra emlékszem az angliai iskolából, csak villanások vannak meg. az egyik ilyen az elsős tanterem, amelynek a hossanti falán végig futott egy hosszú, hosszú kép... január, február... és így tovább decemberig. és a háttér mindig az adott évszakra jellemző. nos, az én fejemben ez a kép jelenik meg mind a mai napig minden egyes év fordulóján: ahogy a hosszú kép legvégén lévő havas fás decemberről előre megyünk a legelső képhez, a januárhoz és elölről kezdjük az utat a kép mentén...
(és még mondja azt valaki, hogy nem minden a gyerekkorban ivódik belénk :)))
összevisszás
utálom: az olyan helyeket, ahol fázom. bár igyekeztem jól érezni
magam, egyszerűen nem értem, amikor valaki be van öltözve a saját
otthonában. én bugyiban szeretek lófrálni. most jó itthon :) és a "neked
hogy tetszik, mint lakberendező?" kérdést. ezzel ki lehet kergetni a
világból. egyszer valaki elfogja érni, hogy őszintén válaszoljak.
imádom: a finom meleget és a szép fényeket. no meg holiday című filmet. épp most kezdődött el... :)
bekuckózós este egyedül (alma már lefeküdt, bé kiment bécsbe a fiúkkal jéghoki meccsre) - minden adott egy remek estéhez - magammal! (nem magamBAN, az olyan negatív lenne... hanem magamMAL - érzed a különbséget :))))
egyébként tök kíváncsi vagyok, hogy simán elalszik-e alma, mivel tegnap negyed 1-kor még itt pörgött az összes gyerek, majd 10-ig aludtunk! spontán szilveszteri buli alakult és én nagyon élveztem. előtte déltől t-ékhez voltunk hivatalosak délután 5-ig elnyúló kávézásra és libazsíros kenyérre (istenem az a ház - na nekik őszintén elmondtam a véleményem - a pozitívat! :)) és utána spontán baráti had otthon, sok lelkes gyerekkel, majd éjfél után pokrócba takarózott barátnős beszélgetéssel... mit kívánhatnék még? k. és m. a gyerekszobában aludtak, mi almával a nagy ágyon, reggel pedig délig reggeliztünk és dumáltunk. utána hazaért bé és vele folytattam.
nekem ez határozottan JÓ évkezdés volt :))))))
imádom: a finom meleget és a szép fényeket. no meg holiday című filmet. épp most kezdődött el... :)
bekuckózós este egyedül (alma már lefeküdt, bé kiment bécsbe a fiúkkal jéghoki meccsre) - minden adott egy remek estéhez - magammal! (nem magamBAN, az olyan negatív lenne... hanem magamMAL - érzed a különbséget :))))
egyébként tök kíváncsi vagyok, hogy simán elalszik-e alma, mivel tegnap negyed 1-kor még itt pörgött az összes gyerek, majd 10-ig aludtunk! spontán szilveszteri buli alakult és én nagyon élveztem. előtte déltől t-ékhez voltunk hivatalosak délután 5-ig elnyúló kávézásra és libazsíros kenyérre (istenem az a ház - na nekik őszintén elmondtam a véleményem - a pozitívat! :)) és utána spontán baráti had otthon, sok lelkes gyerekkel, majd éjfél után pokrócba takarózott barátnős beszélgetéssel... mit kívánhatnék még? k. és m. a gyerekszobában aludtak, mi almával a nagy ágyon, reggel pedig délig reggeliztünk és dumáltunk. utána hazaért bé és vele folytattam.
nekem ez határozottan JÓ évkezdés volt :))))))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)