hóban

nem mondom, kicsit rohangálósra sikerült ez a nap... az külön "öröm" volt, hogy a 3/4-ét tök magas sarokban sikerült megoldanom, ezért mire félúton hazaértünk, majdnem sikítottam a gyönyörtől, hogy lerúghatom! (szerintem ha nem esik a hó, tuti mezítláb jövök be a kocsitól.)

szóval ráckevei szálloda bejárás és ikea magassarkúban letudva, utána h-ékhoz szeretetteli látogatás szigorúan laposban és kényelmesen :) vannak ilyen nagyon-szeretem emberek. na ők ilyenek. és együtt örülök velük az új háznak - miközben magamban áhítozom egy hasonló élmény átélése után... :)))

aztán haza, manci hátul énekel a kocsiban, esik a hó ezerrel... bé megkér, hogy dobjam már el a kávézóba, ahová beülnek a srácokkal. persze, semmi gond. gyök kettővel hazavezetés, mire bé közli, hogy "őőő... bocsi, de mindenkiért elugrunk..." -"ebben az időben???? najó. "vezessek??" - ugyanmár. megoldom. és különben is hazafelé egyedül vagyunk úgyis.
hát vazze...! az átlag sebességünk 10-20km/h között volt, ezerrel ömlött a hó és röpke 20 perc alatt be is gyűjtöttük a fiúkat (még a csomagtartóba is került egy :))) az egyébként 5 perces úton. csúszott nagyon, de nem féltem, mert olyan hangulatos volt az egész és gyönyörű minden! oké, alma kicsit később került ágyba, de sebaj - szeretem az ilyen spontán helyzeteket :)

más... találtam egy balerinát, amit szeretnék lerajzolni. szerintem 5-6 éve nem éreztem, hogy megint rajzolni akarok, de a szép emberi mozdulatok megigéznek... meglátjuk :)