2012. december 7., péntek

töpreng

a gyerekszoba festés kész - jeeeeee :) én a kanapéról sasolok... kellene még függöny és szőnyeg az "új design"-hoz... de basszus, ezt így a neten át hogyan? én annyira szeretek nézelődni és fogdosni mindent, esküszöm még a dolgok illatát is szeretem... na mindegy, max. bé-t elküldöm majd az ikeába vagy a kikába (ez a max., amire hajlandó lesz, ha lesz) és onnan küld mms-eket?! hmmm...

jaaaj, nagyon várom már, hogy holnap visszarendezgessük a kis bútorokat...
(nem valami eseménydús az élet itt a kanapén, ezért ezen pörgök folyamatosan :)))

2012. december 6., csütörtök

anti-mamma

a gyerek mikuláscsokiját elloptam és azt eszem. de gáz :)

gyuszi

délelőtt még kb. halálfélelmem volt - ilyet még nem nagyon éreztem, mintha satuban lenne a tüdőm, nagyon fájt... és most is fáj, főleg ha köhögök, az maga a pokol, de közben megjártam a röntgent és beszedtem antibiotikumot, lázcsillapítót és valamilyen fájdalomcsillapítót is, ami eléggé bejött. mondjuk azért nem téptem be :) de ma először tudtam két falatnál többet enni, juhé.

szóval két hét szobafogság... ez nagyon kemény lesz. holnap reggel meg jön a festő alma szobáját festni... szegény bé most egyedül fog mindent kihordani a szobából, a bútorokat majd a festővel együtt reggel - ilyenkor azért szerencse, hogy alig van bútora a mancikának. aztán lesz 3 nap visszatenni mindent... úgy, hogy én nem mozdulhatok. szerinted? azt találtam ki, hogy majd bevackolom magam alma foteljébe és onnan "dirigálok" szegénynek, hogy mit hová.

drága bé... komolyabban veszi a kanapélakást mint én! olyan édes. elmentem pisilni és mire visszaértem, már ott gőzölgött a tea az asztalon, mellette kikészítve a gyógyszerek. egyszerűen imádom ezt az embert, komolyan... de nem tudom elképzelni, hogy szegény 2 hétig ugráljon így körülöttem... pedig meg fogja tenni, mert most alaposan ránk ijesztett a doki... de akkor is. jaj, nem tudom. mindenesetre halvány gőzöm nincs mi lesz a karácsonyi ajándék vásárlással és egyéb készülődéssel... a kanapén ülve azért nem lesz olyan egyszerű talán.

azt sem tudom, hogy fertőz-e a betegségem, így nem merek áthívni senkit, hogy segítsen neki a hétvégén pakolni, pedig így, hogy én kiestem, elkélne egy segítő kéz. (sikít.) de majd lesz valahogy - valahogy mindig van :) nekem most az a haladás, hogy a délelőtthöz képest jobban vagyok kicsit. (még soha nem volt tüdőgyulladásom - ezt senki nem mondta, hogy ENNYIRE tud fájni az ember tüdeje...)

-

megmondom frankón, nem emlékszem mikor voltam utoljára ennyire szarul. a köhögésre ráfáztam és ez most nagyon csúnyán ráment a tüdőmre, az egész mellkasom fáj, kínlódom (bár láz nélkül)... ezzel már a dokit sem lehet megúszni... fasza.

2012. december 5., szerda

nyí

szétmegy a hasam és csak tobzódom a cuccokban, amelyeknek mind-mind helyet kellene találnom... a spontán lomtalanítással járó koszról pedig ne is beszéljünk...

ezért arra gondoltam, hogy hagyom a francba az egészet és elmegyek fürdeni meg hajat mosni :)))))))))))))))))))) du. buliiiii!

előtte

neki kéne kezdeni megint... azt sem tudom hol, merre induljak. tegnap 10 órán át pakoltunk... és még mindig rengeteg a tennivaló! a nagy tanulság: olyan simán vágtam ki dolgokat, hogy az nem igaz. mert mindannyian gyűjtögetők vagyunk, lássuk be. de amikor olyan házban élsz, ahol se pince, se kamra, akkor egy idő után a lomok nyernek és lám, mégis meg tudsz tőlük válni... azért lássuk be, az a dolog, amit 5-6 éve nem is vettél elő, annyira tán mégsem hiányzik. az 58kg-os korszakomból való ruhákkal együtt sajnos. ehhez azért gyártottam filozófiát. nem, mintha nem fordulhatna elő, hogy megint ennyi legyek. de akkor úgyis újra vásárolnék az új divat szerint, nem? :o)

szóval most akkor nekivesekedem... bé tegnap egy hős volt, amit végigcsinált... ma szabadon eresztettem, este pedig mikulás buli. (jut eszembe, valamikor tán össze kéne raknom a miki csomagokat is az összes gyereknek, váááá.) na mindegy, várom a végeredményt (=rend és előkészület a hétvégi festésre) és a délutáni bulit is, ott már pihenhetek is majd a visongó gyerekek közt, jóóó lesz :)

2012. december 2., vasárnap

napok

ma voltunk bábszínházban a ponyvaregényben és még halász judit koncerten is a vígszínházban, utána pedig én-köszöntés  é-nél... nagyon nagyon jó kis nap volt, de bazi fáradt vagyok. (nem elég, hogy még mindig köhögök, az orrom is bedugult, így lassan a bőrlégzéssel fogok próbálkozni :)

mégis a tegnapi nap az, ami olyan... jaj, olyan nagyon jó volt. pedig az a poén, hogy kb. SEMMIT nem csináltunk :) reggel balett óra, aztán végre végre nem kellett sehová rohannunk, egész nap itthonkodtunk, a tévét csak este kapcsoltuk be az x-faktorra, mégis olyan jól elvoltunk egész nap együtt, nagyon élveztük :)))) azt gondoltam ezt majd valahogy velősen ki fogom tudni fejteni, túl koki vagyok. majd egyszer legközelebb.

bé szerint hülye vagyok, hogy nem pihentem ki a betegséget. holnapra két megbeszélésünk van. mégis mire gondolt: mikor? mindenesetre most szorgalmasan fekszem a takaró alatt.