az az ember, aki utálja a kutyákat, miért oszt meg az fb-n - vagy akárhol - kutyás képeket? látom a lelki szemeim előtt, ahogy magában mormolja, hogy "jajdeéééééédes" - miközben a valóságban max. távolról és némi undorral az arcán szemléli őket.
(a kisktyákat is. anno az enyémbe bele is rúgott kicsit... biztos, ami biztos. a vérengző fenevad.)
Régen apám volt ilyen: ide aztán nem kell kutya, mert minek, meg nem, és nem! Persze mindig anyám szava döntött fontos kérdésekben, így lett németjuhászom. Apám nem engedte hogy betegye a lábát a lakásba, a kutya ezt el is fogadta, de maint hallotta hogy csukódik apám mögött az utcai kapu, már be is rontott, és ledobta magát a nappaliba ahonnan belátott a konyhába, egy olyan féle morgással hogy: na végre, bejöhetek.
VálaszTörlésaztán egyszer anyám észrevette, hogy apám -amikor úgy gondolta hogy senki nem látja- ott vigyorgott a kutyára és beszélgettek :)
ez aranyos történet :)))))) (de ez az illető sajnos tényleg nem szereti a kutyákat, rá sem nézne egyre az utcán...)
VálaszTörlés