spíler

muszáj folytassam az előző bejegyzést... az elmaradt számlafizetés. pénzügyi viharfelhő a fejem fölött... erre bejön legnagyobbügyfél, aki tök aranyos, tök jót beszélgetünk, közli, hogy feszült vagyok, mondom igen, de nem örülök, hogy látja rajtam, mert általában nagy energiát fektetek abba, hogy ne látszódjon. 10 perc múlva ül, néz maga elé és azt mondja, hogy ő olyan jól érzi itt magát, hogy el sem akar menni. na mondom ez az én érdemem vagy a légkondié? :D azt mondja nagyon pozitívak az energiáim... wow. közben bejön egy nagyon ismert ember, vásárol, nagyon boldog és nagyon kedves. ez is feldob. majd végül legnagyobbügyfél indul, megkérdezi, hogy mennyivel is tartoznak nekem és ő inkább odaadná egy részét. én meg állok tátott szemekkel miután mindenki elment, hogy mekkora játékos az élet. nem maga a pénz. hanem a VÁLASZ... wow. wow. és még egyszer wow.