szar nap volt

ilyen napkezdést senkinek sem kívánok. és ekkora emberi csalódást sem. gondoltam kifejtem, de nincs se kedvem, se időm. egy mondat járt az eszembe végig, amit bé mondott: "vannak emberek, akik egy ezresért megb.sszák a saját anyjukat is..." - hát igen. a pénz. a mindenkit megőrjítő pénz. szánalmas volt az egész. és a csalódás könnyeket csalt a szemembe...

így mentem a-val találkozni. mosolyogva, kisbabával várt, én meg zokogtam. király. de olyan jó volt dumálni, elmondani, hogy kisírhattam magam és nem maradt gombóc a torkomban emiatt... a virágosnál való szar kezdés utáni remek beszélgetés ellenére nagyon megviselt az egész és tök szar hangulatom volt egész nap...

fáradt vagyok, nyomott vagyok és csalódott.
mára ennyi elég is szerintem.
hátha holnap...

amikor...

amikor bekapcsolom a számítógépet, tudom, hogy van valamennyi percem, amíg túlmelegszik. mire az e-maileket túljutok és megnézek még pár dolgot, már esélyem sincs naplót írni. ezért már nem is próbálkozom és csak gyűlnek a dolgok a fejemben, amiket SZERETTEM VOLNA leírni, de nem volt rá módom. és ennek a felére már sajnos nem emlékszem. pedig jók voltak. és fontosak. és ha majd egyszer nem azt kell lesnem, hogy kikapcsol-e a gép, akkor biztos le is írok sokkal több mindent.

most épp káosz van. kint és bent. a lakás a hétvégi esküvőzés és zsúrozás után fennmaradó két-perc-itthon állapotában van. de sebaj, majd holnap rendbe rakom. viszont a fejemben is káosz van, nem is kicsit, így olyan testi és szellemi fáradtságot érzek, hogy érzem, nem ez lesz az a pillanat, amikor a rendrakás nyugtat majd meg. talán az írás. nem tudom.

ma bé-vel spontán a rómain ebédeltünk. hekket. sütött a nap, fújt a szél és örültem ezeknek a pillanatoknak, olyan szép volt. a kocsi is készen lett, elintéztünk még két dolgot és roppant elégedettek voltunk magunkkal. még d-hez is beugrottunk... ez a pasi nagyon kemény. kopasz, tetovált, kigyúrt... és amikor bementünk - az egyébként nagyon tiszta - lakásába, akkor ott térdepelt és épp fecskendővel etette a nemrég született papagáj fiókákat... végem van tőle, komolyan :) majd jól helyre ropogtatott minket, jeee. ez minden pénzt megért.

és most kicsit sem várom a holnapi beszélgetésemet a virágossal, mert megbocsáthatatlan volt a pénteki esküvőn elkövetett bakija... én még ilyen kellemetlen helyzetben sosem voltam menyasszony előtt, komolyan, remegett a kezem az idegességtől. de ezt is túléltük valahogy. (a hajnali bontást és a 3 óra alvást is :))))) ez viccesre sikerült, mert i-ékhez elmentünk almáért, ahol felváltva aludt el a társaság, hol g. mint házigazda (aki sztem alma miatt nem aludta ki magát előző éjjel), hol bé, hol én... kemény volt. azóta is ezen a kellemes kis délutánon nevetünk. kicsit zavartak ugyan a gyerekek az alvásban, de ők feltalálták magukat :)))))

és végezetül alma mondta...
- alma, mi ez a seb a füleden?
- nem tudom apa, biztos BELERÚGTAM A FÜLEMMEL valamibe :))))))))))))))))))

röviden és nem velősen

napok óta heverem ki a hétvégét, tiszta gáz, komolyan.
még fél óra és lejár a mosógép, mehetek aludni... nagyon rámfér.
elfáradtam ma. nem úgy mint tegnap, amikor konkrétan ezer helyen voltam és sok dolgot intéztem... nem, másképp. valahogy lelkileg. két nem várt hosszú és tartalmas beszélgetés volt ma... és tényleg nagyon hosszú. és sok minden került felszínre. a-hoz fél órára indultam... du. 3-kor álltam fel, mert már tényleg MUSZÁJ volt elindulnom. hű. azán este i-vel... majdnem mint a "régi szép időkben".

aludni vágyom. sokat és mélyen.
mai áttörés:
1. képtelen vagyok összeszedetten írni, mert a gép bármelyik percben kikapcsolhat
2. a gyerek cumi nélkül alszik... életében először!!!!!!!!!!!

morzsákba szedve

pénteken meglepetés buli... hát ilyet. nekem ez nem jött jókor, mert másnap 120 fős esküvő... de ugyanakkor mindig jókor jön ennyi szeretetet látni és átélni... 40 fok, reggel kilenc óta a gáton, lassan felkerülnek az esküvői albumból ellopott fényképek a falra - elvégre meglepetés 10. évfordulón élhetjük át újra az esküvőt - a pomponok a mennyezetre... napközben elkészülnek a szalvéták, a virágok... délután majdnem rosszul leszek a melegtől és a kevés avástól, de sebaj, olyan izgatott vagyok, mintha a saját esküvőm lenne. sok segítség, jóbarátok, jó hangulat, szeretem-felszolgálók, szeretem-hely...

8-kor jönnek. 30-40-en állunk az étterem mögött, lesben. megérkeznek, elindul a zene, a sétány is ledermed egy pillanatra, hát még i. bé elősétál az épület mögül mikrofonnal a kezében, énekli: "all you need is love..." - a vengédek között zenészek állnak fel és fújják, gitározzák, éneklik a saját részüket, mi pedig bé mögött lépdelve sorakozunk fel i-vel és g-vel szemben. i. sír. nem, inkább bőg. csak néz, hallgat, nem hiszi el. szegény még fel sem ocsúdhat, máris bevisszük, levesszük a fekete esti ruháját és kap fehér ruhát, új fülbevalót és még menyasszonyi csokrot is. a hátsó teraszon a férje és a "pap" várja, olyan szöveggel, amit a férje írt meg, hogy nehéz megállni a sírást. i. nem is tudja megállni. szerintem még mindig nem tért magához.

nekem az est fénypontja amikor vacsora után g. kiül egy bárszékre a mikrofon elé, elővesz egy kötetet és azt mondja, hogy tizenhat (???) éve az első randijukon i. ezt a verset szerette volna felolvasni, de ő megijedt, felszállt a villamosra és elment. és azóta érzi úgy, hogy ezzel tartozik... és felolvassa: "mikor bőröm a bőrödhöz ért..." - még nekem is végem van. hát még i-nek.

és buli. hajnali 3-ig. sok sok tánc :) ezer éve nem táncoltam...

el kell indulni. reggel 8-ra már a virágosnál kell lennem... 9-re már a petneházy-ban kéne díszíteni, a fürdőszoba tele napraforgókkal. mindössze két órát tudunk aludni. nem elég. de menni kell: bé balatonra két rendezvényre, én dekorálni...

40 fok, sok napraforgó, segítő kéz, rettenetesen barátságtalan pincérek. visszasírjuk a ponyvát a gáton. de csinálni kell. hogy szép legyen. szép lesz. nagyon nagyon. de iszonyúan fáradtak vagyunk.

itthon a kanapén elalszom este 9-kor. hajnali négyre indulok vissza leszedni...

három napja próbálok magamhoz térni a fáradtságból :)))))
de kösz, jól vagyok :))))))

************

ma ovi. van időm. megcsinálni dolgokat.
újszerű érzés így két hónap után.
tele vagyok energiával :)
(asszem.)

tények

bé egy hónapja nem kapta meg a fizetését - naja, minek, nem? hadd melózzon és fizesse a benzint, majd egyszer kifizetik... (?) ergo most arról sem lehet szó, hogy megjavíttatom a laptop ventillátorát, így továbbra is kikapcsol kb. 20 percenként. így azért viszonylag nehéz dolgozni, lássuk be :)
(már csak röhögök)

és írni is nehéz úgy, hogy ne szálljon el...

holnaptól ovi.
nagy terveim vannak.

(hol lehet új laptopot nyerni?)

oké, vettem az adást, rég írtam :)
kb. éjjel-nappal volt munka + a gép félóránként kikapcsol (jeee), esküszöm mostmár fogok írni, mert van mit. tényleg.

de tényleg :)

(nagyonnagyonszeretnékegyújlaptopot)

sum

balatonudvari, bérelt ház. sokféle ház és sokféle házinéni van. na ez még meleg pulcsikat is kitett, amikor indultunk a koncertre, mert látta, hogy fázunk. szoba 3 pont. házinéni 10 pont :)

balatonudvari, koncert. dagadó máj, hideg éjszaka és epres kabátban este 11-ig táncoló almalány. vastag csaba egész jó. viszont az a hír járja a városkában, hogy igen, igen, egész jó volt - de bé sokkal jobban énekelt :)))))

***************

alma mondta ma, miközbe nagymamája fel-alá futkos a lakásban hasmenéssel és harmadszorra is elmegy...
- "nyammama kakilni megy megint?"
- "igen, drágám, van ez így."
- "ez egy ILYEN FAJTA nyammama?"
:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

alma mondta este a kisközért előtt, egy rendőrnek:
- "melyik a rendőrbácsi? AZ?"
(mellesleg az orra előtt ül egy motoron)
- "nem az drágám, hanem ő... és igen, ott a motoron..."
- "de miért a motoron ül?"
- "mert minden rendőrbácsi más. van, aki motoron ül, van, aki autóban  - és még olyan is van, aki bicilin, vagy akár lovon!"
hatalmas csodálkozó szemek:
- "és olyan is van, aki SZAMÁRON ül?"
ááááááááááááááááááááááááááááááhhhhhhhhhhhhhhhhh :))))))))))))))