idill(i)

a nap süt, a kálák nyílnak, a liliomok illatoznak (azaz estére be fogok tépni), a mosogatógép mosogat, a fejem pedig már megint (vagy még mindig?) szétreped. aspirin time. különben is napi 3-at kellene szednem a fogam miatt. szerintem egy év alatt nem szedek be ennyi gyógyszert egyébként.

annyival jobban vagyok ma, hogy majdnem nevetnem kell rajta, mennyit számít egyetlen fok az ember testhőmérsékletében. (tudtátok, hogy a tudomány nem tudja megmagyarázni azt a tényt, hogyha a gyerek fázik, akkor az anyja átöleli és elkezd emelkedni a testhőmérséklete??) már tobzódom a next csomagomban. tényleg jobban vagyok sokkal, ehhe :)

ui: leültem kicsit pihenni, mert azért lehet, hogy ez sok volt mára... és még hátra a délután...

kertész leszek, fát nevelek...

na most az van, hogy szakmát kéne váltanom... bazira nem értek a virágokhoz, így simán előfordul, hogy nagy szemekkel pislogok a virágpiacon, amikor megkérdezem mennyibe kerül adott "zöld". kérdi a pasi, de melyik? mutogatok ezerrel és kényszerülök bevallani, hogy nem tudom a nevét - csak mondjon már egy árat :) és mivel ez virágpiac, mindenből annyit veszek, hogy három asztaldíszbe is elegendő lenne... de sebaj, mert kisebb tétel ott nem létezik és bár félve adom össze a végén, hogy mennyit költöttem, meglepődve tapasztalom, hogy még így is jócskán marad... (akkor miért is nem ÉN csináltam eddig is a virágokat?!?)

na de nem értek hozzá ugyebár. az első "gyerekemet" máris mellékelem. aki virágos, csukja be a szemét, aki nem, annak, lehet, hogy tetszeni fog. mindenesetre képes voltam rá, a megrendelő meg bazira nem volt virágos, így neki is tetszett, tehát a dolog működött, jeeee.

mostantól pedig mindenki legyen kedves drukkolni, hogy holnaputánra nyíljon ki az a majdnem 20 ezer forintnyi kála, amit vettem, valamint képes legyek összerakni egy 1 méteres asztal- és kocsidíszt. megnéztem a youtube-on hogy kell, vazze :)

éljen az internet.

ui: esküszöm el fogom kezdeni a hangulatház blogot a lakberendezéssel és az esküvőkkel, esküszöm!!!
KÖRKÉRDÉS: lenne iránta érdeklődés?

ui2: bazira nem tudom feltenni saját virág kreálmányomat, mert a képeim még nincsenek átmentve erre a gépre, ááááááh.

ui3: megtaláltam a képét a telefonomon, hehehehhehehehehe

ui4: az imént rászóltam a NEJLONZACSKÓRA az előszobában, hogy "artúr, menj ki!" - fáradt-e vagyok? :)

szerda este

kis mancikámnak a horkolása idáig lehallatszik, olyan édes... nem is horkol, csak hangosan lélegzik, na. délután mondta v., hogy hazahozza nekem, hogy ne kelljen betegen elmennem érte... (ez mennyire rendes már????? említettem már, hogy szeretek itt lakni? :))) én meg azon kaptam magam fél 5 körül, hogy konkrétan állok az ablakban és várom. vagy tíz percig. betegség ide vagy oda, mint egy szerelmes kamasz. hát még amikor megjött, majdnem repültem kifelé. imádom a kis tök fejét. (jut eszembe, a tökömet elajándékoztam és most nincs egy sem :( kiderült, hogy képes volt MONDANI AZ UTAT v-nek hazafelé... ez mennyire kemény? ügyes kis drágám.

minden elismerésem az egyedülálló anyukáké. takaró alatt kucorodnék lázasan és azért a kiscsajt bármennyire is édes nem nagyon zavarja, hogy nem vagyok a topon, kétszázszor állok fel vízért, szörpért, teáért, kajáért, papírért, filcért, pisilni kell, kakilni kell, fürdünk... :)

azért nyígok egész nap egyébként, mert beszélni nem nagyon tudok, ezért inkább írok és mint mindig, azt várom, hogy ha kiírom magamból, akkor nincs is. haha. hát a fejem konkrétan szétreped továbbra is és nyelni nem tudok. asszem az életemben nem rágtam meg ennyiszer falatokat mint tegnap meg ma és még így is alig megy le a fájó torkomon. kínomban (autóval) elvánszorogtunk a kis közértig, mert azért kaja nélkül csak nem fog menni és vettem egy mirelit pizzát, mert semmi mást nem találtam, amiből gyorsan meleg kaja lesz. a harmadát képes is voltam megenni - kétezerszer megrágva persze. a kutya meg kint eszi a délutáni fokhagymakrémlevest, amit valami zacskóból varázsoltam, váááá. tulajdonképp nem bánom, hogy évente kb. egyszer eszünk mirelitet és zacsis cuccot :)

megjött a next csomagom és az is mutatja, mennyire "jól" vagyok, hogy nem tobzódom benne, mint máskor, hanem kicsomagoltam, átnéztem, megállapítottam, hogy kicsit túlvásároltam magam és visszafeküdtem. kínzó fejfájás. holnapra ki kell aludnom, mert reggel megyek a virágpiacra. akárhány fokos a lázam. a munka az munka.

még mindig nyígós

eszembe jutott előző életem, amikor egyszer ilyen beteg voltam és zs. átjött a pizsamájával és napokig ápolt. meg amikor azt mondtam k.f. rajongónak, hogy fáj a torkom, úgy ennék egy fagyit, és fél óra múlva megjelent a sashegyen a havannáról, a kezében egy fagyival... (igen, tudtam én élni :)))

hát most tulajdonképpen főtt kajára vágyom, de elmenni érte vagy bevásárolni és főzni? ááááh. nem hiszem. most nem. nyuggerként reszketek a taakró alatt és két óránként alszom fél órát, tök kemény :) inkább körülnézek majd a szekrényben zacskós leves ügyben (ami nem nagyon van, de hátha mégis).

ovistársanyuka hazahozza nekem almát. tök tök tök rendes. most már én is kapom a kör e-maileket a helyi gyerekprogramokkal és ilyenkor kicsit hevesebben dobog a szívem, mert szeretek itt lakni és jó érzés mindez...

hogy hogy lesz ebből esküvő szombatra és fordítás jövő hétre? NEM TUDOM. de majd valahogy megoldom :) kajakajakaja... (helyette mézes tea és strepsils, bleeeeee :))))

nyígás

írnom kéne... mert beszélni nem nagyon tudok. sőt. a torkom egy véres húscafat és ráz a hideg. megpróbálok az ölemben fordítani ma, legalább kicsit haladjak. kanapén takaró alatt fog telni a nap. hogy du. mit csinálok almával, az egy rejtély. asszem ma rajzfilm + rajzolás lesz a program, max. ennyi telik tőlem.

kiolvastam tegnap a könyvet. csalódás volt.

nemtok az ölemben írni rendesen, váááá.

nafasza

lázasan nyomom a kanapélt, isten bocsásson meg, de alma ma nem fürdik, mert felállni alig tudok, ráz a hideg és egy szót nem fogok ma fordítani, az is biztos. király. még valami?

nyűgöseszter.

ui: de legalább eladtam csomó gyerekholmit, jeeee. megvan a pénz helye ;o)

nyavalya

na most az a helyzet, hogy érzem a bőrömön, ahogy a betegség sunyi módon közelít... remélem mondjuk ma este elérjük a legrosszabb csúcsát és onnantól csak jobban leszek már, de csütörtökön pl. abszolut nem érek rá betegnek lenni, de hétvégén sem, hiszen esküvő van... grrrr...
a fogam miatt aspirin kúrán vagyok (tehát tök fölöslegesen vásároltam ma neocitránt, király), hátha segít a győzelemben. és közben imádkozzunk, hogy a manci megússza egy kis orrfolyással, különben esélyem sincs ezen a héten. (és igen, azért sem, mert ki nem állhatom ha csak egy kicsit is beteg szegény, de ez evidens.)

a torkom úgy fáj, hogy konkrétan azt várom, hogy egyszer csak összezáródik. (ez egyébként nem is vicces.) és kezd fájni a bőröm, a csontjaim, minden... még csak enyhén... de alakul. ajaj. (kb. szökőévente vagyok beteg - nem kifejezetten vagyok ezért jó beteg, mert idegesít :))

és most elő a munkával, megpróbálok ezzel a fejjel figyelni és dolgozni... (miközben a takaró alatt kucorgásról álmodozom.)