eszembe jutott előző életem, amikor egyszer ilyen beteg voltam és zs. átjött a pizsamájával és napokig ápolt. meg amikor azt mondtam k.f. rajongónak, hogy fáj a torkom, úgy ennék egy fagyit, és fél óra múlva megjelent a sashegyen a havannáról, a kezében egy fagyival... (igen, tudtam én élni :)))
hát most tulajdonképpen főtt kajára vágyom, de elmenni érte vagy bevásárolni és főzni? ááááh. nem hiszem. most nem. nyuggerként reszketek a taakró alatt és két óránként alszom fél órát, tök kemény :) inkább körülnézek majd a szekrényben zacskós leves ügyben (ami nem nagyon van, de hátha mégis).
ovistársanyuka hazahozza nekem almát. tök tök tök rendes. most már én is kapom a kör e-maileket a helyi gyerekprogramokkal és ilyenkor kicsit hevesebben dobog a szívem, mert szeretek itt lakni és jó érzés mindez...
hogy hogy lesz ebből esküvő szombatra és fordítás jövő hétre? NEM TUDOM. de majd valahogy megoldom :) kajakajakaja... (helyette mézes tea és strepsils, bleeeeee :))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése