nane

a naplók arra vannak, hogy az ember ne csak összefoglalja mi történt aznap, hanem kicsit megpróbálja körülírni az érzéseit is talán...
azt hiszem nekem ez most viszonylag könnyű, mert sík ideg vagyok, már úgy fáj a lábam. tegnap éjjel sírt a szél, nyígott a gyerek, fájt a lábam... volt 4 és fél órám aludni a hajnali kelésig. ebből lett kb. 2-3 óra megszakításokkal. nemrég a gyerekkel az ölemben elbóbiskoltam a kanapén, így most kicsit jobb, de szerintem nemsokára megyek utána aludni... csak annyira fáj a lábfejem. nem tudom mitől lenne jobb, egy biztos: a mai egész napos rohangálás NEM segített rajta, sőt...
itt ülök a reggel itt hagyott "virágbolti" rumliban és hiába terveztem, hogy gyorsan összerántom, esélytelen. fekszem felpolcolt lábbal és próbálom siettetni, hogy jobban legyen, mert ez kiakaszt.

szóval visszatérve a lábfejemen kívüli érzésekre... én egy elég érzékeny csajszi vagyok, mindent látszat ellenére. egy reklámon el tudom bőgni magam és napokig filózom emberek - rám nézve - nem feltétlenül tiszta cselekedetein... és valahogy nem szeretem, amikor megbántanak. tények? ugyanmár. pont azért, mert ezek tények, talán fölösleges emlegetni, nem?! nem értem mi indítja az emberek a szándékos megbántásra, miért van szükségük a megjegyzésekre. most van fél percem bevallani, hogy mennyire, de mennyire végtelenül rosszul esik ez nekem. idegentől is, nem hogy valakitől, aki ennyire közel áll hozzám. hát nem bántják az embert eleget, miért kéne még egyet belerúgni?

na mindegy. ez a helyzet úgy tűnik soha nem fog változni és miután lejárt a fél percem, most azt hazudom, hogy leszarom. inkább elmegyek aludni szerintem.