tyű

asszem ma egy kicsit elértem egy határt... ennek örömére tartok tőle, hogy igen rövid lesz számomra ez az este :)))) pedig mennyi tervem volt... pompomok, ültetés pontosítás, nyomtatás, újságolvasás... de tartok tőle, hogy az utolsó billentyű leütése után nem sokkal már dőlök is el horkolva...

megágyaztam magamnak alma szobájában a földön, mert muszáj aludnom, a fél éjszaka fennlét szemmel láthatóan nem megy. mindenesetre lehet, hogy ma estére egyszerűen elszakadok az egésztől és szépen bambulok egyet a kanapén, mert a ma délelőtti, kora délutáni ámokfutás után megérdemlem és kész. a virágok szépen elrendezve várják a szombat hajnalt... nyugodt vagyok, majd valahogy elkészül minden holnap. azt az egyet nem tudom, hogy almának mivel fogom elterelni a figyelmét, de majd megoldjuk.

ez egyébként tök érdekes, kíváncsi lennék mások érzéseire... ugyanis tök lelkiismeret-furdalásom van csomószor, hogy muszáj ugye készülnöm és nem tudok vele ilyenkor játszani. (sem.) ugyanakkor feltétlezem, hogy gyerekek felnőnek úgy, hogy a körülöttük lévőknek dolga van és nem 100% rájuk figyelnek egyfolytában, aminek mellesleg elég érdekes következményei lennének a felnőttkorban... akkor hát miért van lelkiismeret-furdalásom?! na erre varrjunk gombot gyorsan, közösen. köszönöm.

bé elment egy tejfakasztóra. ebből az lesz, hogy már a kanapén el fogok aludni :)))