tegnap délutánra a sírás határán voltam... pedig csak annyi történt, hogy felvittem a ventillátort, hogy a virágoknak jobb legyen a helyzet, mert ez az időjárás NEM kedvez nekik, holott szombatig szuper állapotban kell maradniuk!!
namármost ezzel egy az egyben megszűnt a komfortérzetem, levegőért kapkodtam már két óra múlva és patakokban folyt rólam a víz... elviselhetetlen, komolyan. valami egészen nem normális történt a klímával, ami engem tökre megijeszt. amikor alma ennyi idős lesz, hány fok lesz nyáron, 50????
most arra az elhatározásra jutottam, hogy lehozom a virágokat és a ventillátort együtt. ez lesz a megoldás. végem van, komolyan. pedig én jól bírom a meleget és nem szoktam nyígni miatta, de ez nem normális, tényleg.
end.
egyébként meg. tökre megkönnyebbültem, hogy a "megveszlekkilóra" menyasszonyt megkértem, hogy keressen mást erre a feladatra. nincs az a pénz, ami miegéri nekem, hogy jogtalanul sértegessenek, majd bocsánatot sem kérve jöjjenek a pénzzel. hülyekurva. én pedig fellélegeztem, mert nyomasztott a dolog előtte. annyira sok ilyen dolog van az életünkben, amit nem tudunk vagy nem merünk lezárni. holott nincs semmilyen pénz vagy olyan körülmény, amely megérné, hogy az emberbe minden ok nélkül belerúgjanak. azt kívánom mindenkinek, hogy merje elengedni ezeket a dolgokat - akár egy huszárvágással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése