SZÉTDURRANOK!

elég sok minden történt...
az a baj, hogy épp nincs időm kifejteni, max. nagyon röviden... szóval. jaj.
a friss, az a szívfájdalom, na. én hülyebaromállathogymineknézekházakatamikornemtudunkmégvenni, kinéztem egyet, megnéztük és itt végem is volt azonnal. de VÉGEM. szerelem. akarom. most.
konkrétan fizikailag fáj a szívem érte. láttam magam előtt, hogy ott élünk.
sikíthatok? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁHHHHH!!!!!!!!! most akkor valaki adjon gyorsan jó sok millát és segítsen hozzá :)

mellesleg az örök dilemma. gőzöm nincs, hogy az ember legyen szerény és visszafogott, vagy pofátlanul nagyravágyó? mert nagyon szép gondolat az első - de nem az elégedetlenség és a változtatni akarás az, ami az embert előre hajtja? máskülönben soha nem változna semmi és soha nem érnénk el álmainkat...

(tehát vagy nagyon akarom, hátha bevonzom... vagy megpróbálom elengedni... :(((( de egy biztos: ezt a szart most magamnak okoztam... hülyehülyehülye.)

a másik pedig... az egyik esküvő téma, amibe most akkorát tenyereltem, hogy ekkorát még soha senki... de értsd ezalatt: AKKORÁT, hogy tegnap életemben először VISSZAADTAM egy munkát és megmondtam, hogy nem csinálom meg! és még a szemébe is mondtam, hogy szarrágó. mert az és ehhez tartom is magam. és én már öreg vagyok az efféle megaláztatásokhoz. utána kicsit remegtem, de tíz percen belül már semmi mást nem éreztem, csak megkönnyebbülést. hát menjen a p.csába vagy ahová akar. reggel felhívtam egy másik dekorost, hogy tájékoztassam (azt, akihez a hátam mögött mentek el ezek a jóemberek... jófejek, ugye?) mire ő elmesélte, hogy tőle meg elvittek mintadarabot, majd azt mondták mégis inkább megvarrják maguknak... magyarul köszöni a lehetőséget, hogy ellophatták a szabásmintáját.

ennyi év után, én ebbe belefáradtam. belefáradtam a "megb.szom az anyámat is, hogy ezer forintot spóroljak" emberekbe, akik mellesleg milliós esküvőket csinálnak menő helyeken. azt mondják, hogy a válás és az öröklés hozza ki a legrosszabbat az emberekből. tisztelettel jelentem, hogy az esküvő is. elegem van az állandó cigánykodásból. elég. elég. elég. és igenis JÓ érzés volt kimondtani: kicsinyes vagy és szarrágó. és nem vagy korrekt ember. most nekem jobb. mert leszarom a pénzt, amiről lemondtam ezáltal. nekem nem kell egy fillér sem az ilyen emberektől.

ennyi. kicsit TELE vagyok most, nem is kicsit... pedig el kell indulnunk... de szívem szerint végigsikítanám az utat.

ps. közben meg r. babát vár. a tegnap este fénypontja. hát kaphat ennél jobb hírt az ember????? számít ezen kívül bármi is???? :)))) láv.