amikor nyomot hagysz. amikor látod, hogy van egy nem fogadott hívásod és mellette egy üzenet: "csak eszembe jutottál" és elmosolyodsz, mert ez a gondolat az általad elhintett magvakból nőtt ki, egyszer te említetted, hogy "sokkal többször gondolok rá, hogy hogy vagy, mint amennyiszer valójában felveszem a telefont és felhívlak, csak akartam, hogy tudd." és mostmár én is tudom és ez olyan édesen rövid, de sokat mondó üzenet, ami megmelengeti az én fáradt szívemet.
azt gondolom, hogy egy közös múlt valakivel komoly alapot biztosít. olyat, amit tényleg évekig, évtizedekig tart felépíteni és ezek egy eltéphetetlen kapcsot alakítanak ki két ember között. de a jövőért nem lehetnek felelősek. azt építeni és ápolni kell. például ilyen kis apró gesztusokkal :o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése