nyí

most hadd nyígjak egy kicsit, mert nincs itt senki, akinek mondhatnám. csak tudnám, hogy miért találok ki olyan dekorációt, ami egy komplett ember hadot igényelne, hogy időben elkészüljön (vagy az én éjszakáimat) - mindezt azért, hogy a saját kedvemre tegyek a külcsínben. szánalmas, komolyan :) olyan feszült vagyok, hogy az nem igaz, már én is unom magam... még mindig sok a tennivaló, de közben egyedül vagyok almával, a kutyát el kell vinni állatorvoshoz, holnap el kéne mennem kőbányára és még éjszakai műszakban befejezni mindent... vááááá. a helyzet tehát változatlan. pisiszünet és teregetés. a lakás szalad, de már nem szaladok utána, mert nincs mikor. előbb legyen meg az esküvő. utána lesz egy estém és egy reggelem becsomagolni hármunknak és kitakarítani az egész lakást. szerinted erre mennyi esélyem van?

éhes vagyok.

(nnnnna. sokkal jobban érzem magam így, hogy leírhattam, ehhe. most szépen eszem valamit, iszom egy kávét és elviszem a kutyát a dokihoz - aztán újult erővel hozzáfogok mindenhez. ebből a pénzből meglesz a nyaralás. ezt mantrázom magamban közben: vasárnap már pihenhetsz, varsárnap már pihenhetsz... :o))