aztán jön a többi nap

megrázod magad és minden megy tovább, mert muszáj neki. például elviszed a gyereket a vörösmarty térre karácsonyi vásárba. ahol annyian vannak mint az oroszok. (mellesleg mi is egy orosszal, dimmel megyünk :) a gyerek nem élvezi. nyíg és cipelteti magát. azt mondja a tömeg nem tetszik neki. a fél órán át nyalogatott mézeskalács sem. azért lecsúszik a ragacsos hóember is. hazaérve közli, hogy fájt a hasa és kakilnia kellett csak nem szólt, ezért nem érezte jól magát. király.

asszem ma kicsit túlpörögtem. két óra erőltetett menet a virágpiacon, utána rohanás egy rendezvény helyszínt megnézni. nem teljesen értem a feladatot. végülis van rá pár napom... "időben" kezdtek el ezen is filózni. utána sprint a gyerekért az oviba, itthon teljes lakás feldíszítése girlandokkal, fényekkel, díszekkel. gyerek teljes izgalomban várja a mikulást. és lerogyás előtt még kikönyörgi a mézeskalácsot is. így pihi helyett gyúrás, szaggatás... fürdés után pedig mikulás ellátó megnyitása. alma egy bögre tejjel és egy tál mézeskaláccal várja a mikulást, gondosan kihelyezett csizmával. kicsit keverjük az angol és a magyar szokásokat, mert nekem ez így jó. gyerek alig várja a reggelt. én meg alig várom az éjszakát, hogy kicsit pihenjek végre :)