este fél tízkor vége az egyik vendégségnek, alszunk, reggel jön a következő. most mentek el (imád-imád) és nemsokára megyünk a jam-be fellépésre. kicsit feszített a tempó, de szerintem mindketten szeretjük ezt a fajta fáradtságot, ami nem is igazi fáradtság, a sok szeretem-embert, a gyerkőcöket, a kutyákat, a finom gyertyafényes ebédeket és vacsorákat... :o)
az anyagi dolgok közben úgy feltorlódtak, hogy már nem is tudtam /akartam lereagálni, hogy mindehhez képest tegnap este tudta meg bé, hogy decemberre mégiscsak fél fizetést kap... na most jön az, hogy nincs hová nyúlni és tényleg kölcsön fogunk kérni, hiszen január végéig nincs semmi. de még nem érdekel a megoldás. majd csak hétfőtől pörgök ezeken. szerintem bé kicsit korábban kezdi az idegeskedést, mert ő már napok óta nem normálisan horkol. úgy lelkileg. stresszileg. de majd lesz valahogy, mindig van.
a lakás minden pontján vidám gyerekjátékok és azok (kevésbé vidám, elveszett) darabjai pompáznak. már látom magam előtt mekkora meló lesz mindennek a hiányzó részét vissza csoportosítani :)
de ma este koncert és az én agyam nem terjed tovább ennél.
mert így akarom látni a jót.
punktum.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése