2012. március 11., vasárnap

vasárnap reggel fáradtan

akkor most úgy leülnék... bé és alma most indultak el, rám vár a komplett ház kivikszolása mire jönnek a vendégek - legalább a kaja 90%-ban készen van. hajnali kelés, köhögés, bé virrasztás, majd reggel visszaalvás... össszességében kb. 5 óta vagyok fönn és nem vagyok éppen fitt. de majd összeszedem magam. a nyakamat is elaludtam. még bekeverem a krumplipürét és utána megszavazok magamnak egy kis időt a kanapén ülve (nagy házalakítás, juhé), mert most aztán tényleg megérdemlem. koffeinmentes kávéval.

aztán majd egyszercsak írok még. pl. arról, hogy engem stresszelő ügyfél a múlt héten elment egy hétre síelni, amit én is "kivettem szabinak" és csak magunkkal és a lakással foglalkoztam egész végig... most mondjam azt, hogy szuper volt? ez nem azt jelenti, hogy nincs effektíve ideje rá az embernek, hogy munka mellett minden tip-top legyen. ez azt jelenti, hogy mennyire kellemes az, hogy egyszerre nem kétszáz féle dologra kell koncentrálni. ha rámolsz, akkor azon filózom miért nem rajzolok. ha rajzolok, akkor azon filózom mikor főzzek. sokkal inkább ez az, ami felőrli az embert szerintem.

szóval szeressétek magatokat gyerekek. a NEM szó megtanulása azt jelenti, hogy néha MAGUNKNAK is kell tudunk nemet mondani és ez az igazán nagy áttörés. emlékszem még nagyon régen budafokon (vagy hol) álltam tibike óriási menő házában a tükör előtt a fürdőben, ő már alsógatyában várt az ágyban, és azt éreztem, hogy nekem ehhez egyébként nincs is kedvem most éppen... a pasi jó, nagyon bír engem ráadásul, de én nem érzem AZT. és annyira meg nem átütő az ágyban, hogy csak úgy együtt legyünk. éjfél körül járt az idő. és én szimplán bementem, felöltöztem és azt mondtam én most hazamegyek - mindenféle magyarázat nélkül. nem érdekelt a megfelelés, hogy mit gondol rólam, hogy mégis milyen már ilyet csinálni semmi. hazafelé üvölttettem a zenét a szentendrei úton és hangosan énekeltem :) aztán még akkor éjjel lebonyolítottam valami oltári feka pasival is egy randit, aki azt hitte azért találkozunk, hogy dugjunk és hetekig nem tudta magát túltenni rajta, hogy de tényleg nem az minden álmom, hogy lefeküdjek vele. (pedig nagyon rendben volt az ember - külsőleg.)
hát, ezek a régi sztorik... egyszer nekiülök és írok belőlük egy nagyon jó kis könyvet, tele érdekes történettel és érzelmi filózással... hmmm.

kofi tájm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése