2013. április 17., szerda

így kell csinálni

ezt úgy képzeld el, hogy tegnap - azon a napon, amit pihenésre szántunk a másfél hétnyi rámolás után... - egy olyan 5-6 órát voltunk abban az irodában, amit tervezek éppen. mire odaértünk, már vadító szürke volt a fal, de meg KELLETT várnom, hogy felteszik a fotótapétát és lefestik a másik falat majdnemfeketeszürkére... és imádtam az egészet, mert nekem ez maga a kánaán, amikor a folyamatban részt tudok venni. mivel az iroda azonban nem nagy, nem úgy volt ám, hogy ültünk mint a moziban, hanem ide-oda mentünk és hopsz, délután 5 lett, de akkor már pakoljuk gyorsan vissza a bútorokat... hát, nem kicsit voltunk fáradtak hazafelé... itthon pedig nekiültünk a dalírásnak... már csak 1-2 sor hiányzott, hogy meglegyen egy verse és a refrén... de az a sor csak nem akart megszületni - majdnem éjjel 1 volt mire mégis. félholtan feküdtünk le...

oké, akkor majd ma pihenünk egy nagyot, mert tényleg megérdemeljük. elvittük artúrt reggel sétálni, én valahogy még alvó állapotban maradtam, mert nem élveztem, hiába a csodás idő, a ragyogó napsütés, akkorákat ásítottam... itthon aztán elbújtam a takaró alatt és megpróbáltam aludni. ekkorra már persze nem ment. így összeszedtük magunkat és nekiestünk a kertnek... ebből aztán az lett, hogy egy röpke 6 óra nonstop melóval nagyjából el is készültünk (szerintem még holnapra is maradt majdnem ugyanennyi...) - így ez az este ismét keresztben álló szemekkel talált minket... bé felvetette kb. fél órája, hogy akkor folytassuk a dalt. majd lehunyta a szemét és ülve elaludt :) kb. 20 perce a hátán fekve horkol. én meg hősiesen fenn vagyok, mert imádom a lakatos márk műsorát, szeretném megnézni.

szóval hű. viszont szánnék pár sort anti bácsira, aki a helyi "barkács bolt" tulajdonosa. anti bácsit zs. remekül tudja utánozni, de inkább a bolt az érdekes. konkrétan az, hogy MINDEN van benne. bemész a boltba, körbe mindenhol áru. lehet, hogy körülnézel és épp meglátod, amit keresel, de ha nem akkor sincs semmi baj... mert kérdezni kell. és vazze, nem tudsz olyat kérni, ami nincs :) olyan mint egy mini obi és még 2-3 bolt összegyúrva. és hogy ők miből élnek, amikor a szöget nem százasával adják, hanem kilóra és egyet is vehetsz és a mai facsavarom darabja 1,50 volt (és ha páratlan számban veszem, akkor mi van??? :)))))) - de tömeg volt. mindenki lejött VALAMIÉRT. én ma kétszer is voltam. egyszer egy nyeles keféért, vagy mi a neve. nem láttam kitéve. azért rákérdeztem. anti néni (anti bácsi neje?) levett a polcról négy félét (közben leesett még 8, de csak legyintett, hogy majd felveszi, kb. 1 lehet a vérnyomásuk :))) majd kifejtette, hogy miért a fa nyelet vegyem meg hozzá a műanyag helyett. 384 forintért. az áralkotásuk még egy külön eset. utána lerongyoltam egy napernyő talpért, mert a miénkről kiderült, hogy lyukas - hát persze, hogy volt (842 ft) és pár csavarért meg valami izéért, amivel meg tudtam szerelni a kerti asztalt... minden volt. minden. oké, gumi a kerti párnákra nem. az volt "a jutkánál" (két lépéssel odébb).

hát én ezt egyszerűen imádom ezt. azt a nyugalmat és lassúságot, ahogy anti bácsi elgondolkodik, amikor kérdezel és mindig azt mondja: "megnézem hátul..." majd komótosan elsétál... hátra. akárhol is van az. majd egyszercsak megjelenik az adott tárggyal. csúcs. de egyébként ha bábszínház van a művelődési házban, akkor is hozzájuk kell menni a jegyekért :)))) láv diósd.

a nap fénypontja nekem a trambulin takarítása volt egyébként. 180kg-t bír, én mégis hason hatoltam be, mert nem akarom tönkretenni. de gáz. a hasamon ringatózva takarítottam körbe és nagyon élveztem... :)))

a holnapi pihenésről pedig annyit... hogy szerintem holnap én fogok 10 körül kidőlni, már látom előre :)) na így vagyunk mostanában. viszont az iroda... pontosan olyan lett, amilyennek lelki szemeim előtt láttam. brutál jó... alig várom, hogy fényképezhetően kész állapotba kerüljön :)))

ps. megírtam a levelet és beszéltem valakivel... és ezáltal véget vetettem az egyik visszahúzó erőnek. nem vicceltem a múltkor. nekem sosem az nehéz, hogy megtegyem - hanem mire biztosan eldöntöm. de onnan már nincs visszaút.

2 megjegyzés:

  1. gondolj bele, hogy egy átlag bpesti boltban már azért leharapják a fejed, mert kérdezel vmit... ő lebontja a fél polcot és csak legyint közben, elvégre ráér visszarakni :)))) imádom-nyugiság.

    VálaszTörlés