tegnap ahogy téptük egymást bé-vel, majd végül legalább fél órával később megnyomta a "küldés" gombot, arra gondoltam, hogy milyen érdekes: érkezik hozzád egy levél, elolvasod. ennyit tudsz meg róla. arról már gőzöd nincs, mekkora felhajtás volt előtte minden szava körül, hogy emberek összevesztek és kibékültek fölötte, vagy mi is történt az írása közben. nem látod mosolygott-e az illető, vagy könnyezett. annyit látsz, amennyit leírt, nem minden árulja el a körülményeket a puszta tartalom.
minden alkalommal, amikor leülök valahová, felmerül bennem, hogy mi minden történhetett azon a széken, padon, annál az éttermi asztalnál. szakítások, lánykérések, kiscipő átadása, kinevezések, titkos összebújások, távolságtartó hűvös pillantások... és ezek mind ugyanott zajlottak, ahol te épp majszolod a sebtiben vásárolt pizza szeletedet....
hány titkot rejt minden, amihez hozzá érünk. mennyi mindent nem tudunk egymásról ismeretlenül, de ismerősként sem. csupa színes történet az élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése