sokmindenség

olyan álmos vagyok, hogy mindjárt leesek a székről.
elképzelésem nincs hogy fogom almát szórakoztatni egész délután... de majd megoldjuk valahogy :)

szegény bé még ennél is álmosabb, mert kemény 3 óra alvás után fel kellett ébresztenem, mivel jöttek a lakást megnézni - második körösök... fura volt. ahogy öten egyszerre magyaráztak, hogy melyik falat hogyan hova kéne. hirtelen azt éreztem, hogy tíz körömmel kapaszkodnék szívem szerint és gőzöm nincs mi lesz, ha azt mondják tényleg megveszik. hiszen ezt akartuk. de kicsit megijedtem, mint amikor tervezed, tervezed a nagy ugrást, de amikor tényleg eljön a pillanat, akkor fogod csak fel, hogy mire is készülsz. most kíváncsian várok...

közben a dal elkészült - a megrendelő meg kikészült. a gyönyörűségtől. konkrétan majdnem sírt, pedig ez még csak a szöveg. bé le sem feküdt, mert be akarta fejezni és egymásra néztünk a reakció láttán: "EZÉRT éri meg..." :) kíváncsian várom hogy sikerül az esti feléneklés. (bazi nehéz dal, még akkor is ha a technika csodákra képes.)

lassan elkészülök a fotókönyvemmel is... hát szerintem nem ez lesz az évezred legszebbje, de sajnos nem vagyok grafikus és minél előbb szeretném ha elkészülne, így lesz, ami lesz, még a héten megrendelem, hogy legyen mit mutogatnom.

az élet zajlik. én meg aludni vágyom.