este

a mai napon a következő bölcsességek jutottak eszembe egyes dolgokat olvasva (hajvonalat feszegető szemöldökkel...)
1. persze fontos, hogy jó szakember legyél. de ha emellé nem vagy kevésbé beképzelt és sokkal kedvesebb, akkor b.szhatod az előbbit
2. még mindig az a legbutább, akinek sejtelmes sincs róla, hogy buta

egyébként meg. mindenki úgy csinálja a dolgait, ahogy neki jó.
kiváltképp ha ezek engem személy szerint nem érintenek.

******************

tudod mit csináltam az elmúlt napokban? elpihentem és gyerekeztem az időt. sokkal fontosabbnak éreztem, hogy almázzak és lehetőséget adjak almának játszani, mint hogy dolgozzak. a pihenés pedig kivívta magának a lehetőséget: elaltatott kanapén és mindenhol.

most aztán itt állok egy halom félig kész meghívóval és egyáltalán nem kész rajzzal, valamint találkozókkal zsúfolt napokkal, amelyekre nem vagyok kellőképpen felkészülve. tehát most minimum a ragasztópisztollyal a kezemben kéne ülnöm, ehelyett én itt lazulok és tudom, hogy utána simán lefekszem egy baromi jót aludni (köszönöm nasivin).

most akkor leszarom, vagy olyan laza vagyok mint a rigalánc?
mittomén. megjött, esik a hó, de nemtom minek (felborítja a pár hete beállt napirendemet a kutyával) és még a ruhatáramat sem látom át.

szerintem egyszerűen hülye vagyok :)

******************

viszont. néha elkalandozom. elvegyülök a hétköznapokban és papucsállatka üzemmódban működöm. ma azonban azt vettem észre, hogy de igenis képes vagyok változtatni és erre tök büszke voltam, mert néha úgy érzem könnyebb legyőzni egy másik ország hadseregét, mint a saját kis "megszokásainkat". apró lépés, de a saját szememben annál nagyobb. fejsimi nekem.

és még mindig gondolkodom. néha. és ezeket a gondolatokat ki is mondom. néha.

feltételezem, hogy ez a "néha" jelképezi a koromat és a fáradtságot :))))))))))))))))))))))

******************

felmerült bennem ma este, hogy vajon valaha eszébe szoktam-e jutni...?
csak merő kíváncsiságból.