óda a nasivin orrcsepphez

papucsállatka szintjén működöm, megóvva magamat minden mélyebben szántó gondolattól. most például arról szeretnék írni, hogy vettem megint orrcseppet, mert már minden itthon található cseppet feléltünk és rémes éjszakám volt. reggel gondot okozott egyszerre kávét inni és telefonon beszélni azzal a levegő mennyiséggel, ami bejutott.

nos. leszarom az összes fújókás (ami alig működik) és bio-tudományos-tengervizes szart (aminek a hatása legalább három pervig tart, pfff), nekem a jó öreg pipettás nasivin jön be, ami fél percen belül felszabadít engem és most itt röpködök körbe egy olyan dolog miatt, ami átlagos hétköznapokon teljesen magától értetődő: kapok levegőt!!!! :)))))))

(és a hangom sem tina turneres már, éljeeeen)

**************

minek esik a hó? én már itt vártam a tavaszt, bé-vel is elpakoltattam tegnap a bakancsát, vigye már innen, úgysem fog kelleni... erre reggel kinézek és ott is maradok tátott szemmel: ez meg mi? két nap múlva el fog olvadni az egész és marad megint egy k. nagy adag sár, ami az én kutyám szőrének NEM jó és nem akarom naphosszat azt takarítani. nnnna kérem. íme az önző indokom a tavaszvárásra.

és persze azért, mert már annyira megérdemeljük a madárcsicsergést :)

**************

és most leülök szépen az asztalhoz és befejezem az ÖSSZES meghívót még ma. délután pedig átmegyünk zoéhoz játszani és agyban még jobban kikapcsolom magam (ha egyáltalán van még lejjebb a jelenlegi állapotnál :)))

**************

ja, és a fa :)