2011. november 13., vasárnap

(épp sikítok)

anyu felhívott 2011.11.11-én 11 óra 11 perckor, hogy állítólag most lesz a világvége és a biztonság kedvéért fel akart hívni... köszi :) épp álltam a kikában a tökéletes függönyanyagot megtalálva a rendelőbe és arra gondoltam, hogy ha állítólag kívánni kell meg ilyenek és olyan lesz az elkövetkezendő mint most, akkor sikeres leszek és mindenféle nézeteltérést elsimítok.

ehhez képest bé-vel épp tök fasírtban vagyunk, de most nagyon, annyira mérges voltam rá, hogy alig vártam, hogy kimenjen az ajtón kivételesen, mielőtt olyat teszek vagy mondok, amit megbánok. legközelebb anyunál találkozunk családi én-ünneplésen, amihez ezek után kábé annyi kedvem van mint temetésre menni. arról nem is beszélve, hogy é. cseszett válaszolni vagy felhívni. igazán gyerekes, köszönöm. szóval ha most választhatnék, akkor elásnám magam a kertben a fű alatt, ami nem nőtt ki, és téli álomra szenderülnék. amikor felkelnék melegebb lenne és már minden gondot elintézett volna a nagybetűs IDŐ, ráadásul elmehetnék egy kurva nagyot vásárolni is, mert ilyenek földhöz ragadt dolgokra vágyom a szakadt ruháim láttán.

(annyi mentségem van a felfordult hormonális és egyéb szar hangulataimra, hogy igen, megjött. a többiért most bé a felelős, a tököm tele a veszekedéssel.)

1 megjegyzés:

  1. Eszterkém, 14-e, tehát nagyon boldog születésnapot kívánunk, sok szeretettel :-) Csen

    VálaszTörlés