2011. november 25., péntek

félúton

még előttem áll egy rongyolás kispestre az oviból, gumicsere, nagyi látogatása (...) és aztán valamikor hullafáradtan haza... már túl vagyok két találkozón és egy ikeázáson (komód fiók MEGOLDVA, éljen, elképesztően rugalmas az az áruház, azt kell mondjam, csillagos ötös, negyed óra alatt megoldották a problémámat zokszó nélkül, le a kalappal). aztán hazatértem és lecsiszoltam gyors-gyorsban a glettet és leszereltem a polcokat is. mondhatnám, hogy hatékony vagyok ma. holnap úgyis egész nap ezen fogunk dolgozni és bejelentkeztek dimék segíteni (éljeeeeeeeeeeeeeeeeeeen, lesz még két dolgos kéz és valaki, aki leköti addig a kiscsajt :))))) - én azt hiszem, hogy az ehhez társuló lomtalanítást várom a legjobban: újabb lakáson belüli bermuda háromszögek felszámolása, juhé.

egyébként ma elaludtunk. úgy pattantam ki az ágyból, mintha az ovi egy olyan intézmény lenne, ami nem bocsátja meg a késést, pedig ugyanmár, jól összenevettünk a dadussal, amikor mondtam, hogy elaludtunk és gyorsan hozzátettem: "tök jó volt" :)))) a kis csúszást is hamar behoztam, mert h-nak nem kellett rohannia, így egy kávé mellett visszatért az idő is. jó volt.

és most hazafelé az ikeából is jó volt. alig tíz perc az út. se. szép a táj törökbálintnál és a volvo hangszórói komoly próbákat álltak ki, minél jobb zene jött... imádtam ezt a pár percet. közben eszembe jutott az a cikk az éva magazinban a karácsonyról, amelyben az író felidézte gyerekkori karácsonyait: az ételeket, az illatokat, a szokásokat... és nagyot ütött a végén az utolsó, mindent elmondó mondatával, miszerint ha kínoznák sem emlékezne arra mindezek mellett, hogy mit kapott..." - és tényleg. hogy ez mennyire igaz, ha saját régi emlékeimet veszem elő. elmosolyodik az ember sok mindenen, még az ajándékozás hogyanján is - de hogy MIT is kapott akkor...? nem érdekes. nem ez a lényeg.

úr isten, de kíváncsi vagyok milyen lesz a végeredménye ennek a nagy átalakításnak... már nagyon várom. ilyenkor kicsit olyan érzés, mintha másik lakásba jönnél haza egy ideig, hiszen megváltoznak a színek, a hangulat... nagyon várom. ezt kértem bé-től karácsonyra. hogy karácsonyIG befejezhessem és ebben gyönyörködhessek az ünnepek alatt. köszönöm :o)

viszket a bal szemem. valaminek örülni fogok. (hála a glett pornak.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése